Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117

FINN JELZŐS SZEKKEMETEK. 1 29 kedvet elkomorító éhséget'; kylid kiertelevd soittoniekka (AHO Mais. 6) c

a falvakat járó zenész'; katurautatiellá on

multa virkistyttává liikkeensá (AHO Mais. 103) 'a közúti vasútnak a lelket felfrissítő forgalma van'; Aikaa myöten túli levoitomuutta heráttavá lisávaikutin — ympáristö (LINN. Pak. 79) 'idővel még egy nyugtalanságot keltő tényező jött közbe — a környezet'.1

) Előfordul jelzői használatban a tárgyas összetett igenév is, főként a folyó cselekvés igeneve: a) ragtalan tárgygyal: Jos on olemassa kaikkitietdvá olento (KIANTO 16) c

ha van mindentudó lény';

kaikkisisdltavdssd laukussaan (KIANTO 73) 'mindent tartalmazó táskájában';2

) b) ragos tárgygyal: kantoipa kerran . . . melkein leiviskdnpainavan piplian (KIVI II. 404) Vitt egyszer . . . egy majdnem kilenczedfél kilogrammot nyomó bibliát'; tervehdityt vaihtoivat paljonpuhuvan silmayksen (LINN. Pak. 65) 'az üdvözöltek sokatmondó tekintetet váltottak'; — verta-janoova peto (Kivi II. 25) Vértszomjazó vadállat'; koiratkin seurasivat heitá tuUa-ldikkyvilld silmillá (Kivi II. 186) 'a kutyák is követték őket vért-csillámló szemmel'; työtd tekéid kansa (KIANTO 115) 'dolgozó (tkp. munkát tevő) nép'; verta-tihkuva karhu (KIANTO 138) Vért-csepegő medve'; mieltatenhoava náky (LINN. Pak. 125) 'lelketbűvölő látvány'. A befejezett cselekvés igeneve rendkívül ritkán szerepel ilyen szerkezetben: koulunkdyneet ihmiset (KIANTO 109) 'iskolátjárt emberek'.3

) Puszta előtagú alanyi összetételre az irodalmi nyelv szolgáltat néhány adatot (személyragos előtagú alanyi összetételre egyáltalán nincs példa): pohjonen liehtoi voimakkaasti tdhti-kimmeltáván taivaan álla. (KIVI II. 185) 'az északi szél erősen süvöltött a csillagtündöklő ég alatt'; hopeakimmeltdvá lámmin (Kivi II. 345) 'ezüstcsillogó meleg'; nyt se oli tuo henkisen sotataistelun hikihelmeilevd páivá (KIANTO 116) 'most volt a szellemi csatának az a verejtékgyöngyöző napja'.4) x)

Személyragos tárgyra csak kivételesen nyújt példát az irodalmi nyel?: lampöddn hiljaa soiva ááretön lamppu (AHO Tyv. meri 30) 'melegét csendesen sugárzó roppant nagy lámpa'. 3) Ezekben az eredetibb nyelvállapot őrződött meg, vö. SIMONYI, Igenévi szerkezetek. NyF. 47: 7. 3) A magyarban is igen ritka, vö.

SIMONYI Jelzők 21. 4) Puszta előtaggal á magyarban is ritka, vö.

SIMONYI Jelzők 23.