Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1

FINNUGOR JELZŐS SZERKEZETEK. 67 Fel kez feyze (OL. Nád. 49); eg fel kez fyrez (uo.); egh fel kez verő (uo.); olyan szerszámok, a melyek használatára fél kéz elegendő, tehát fél kezesek. — Két kéz háló 'kisebb gyalom, melyet két ember közre vehet és vonhat3

(MTsz. Turahát);

két kéz vonó 'bognár szerszám' (uo. Arad m.); két kéz rúd 'kettős csöbör rúd' (uo. Arad m.). — A hivalkodó szem-fül emberek gyönyörködtető Írásokat is mind meg-égették (PÁZM. Préd. 205); ép kéz láb ember; teli vér paripa. Ezekhez hasonló: egy Élimátus nevű szolga rend ember (FAL. NA. 226); vö. sok rendbéli hadának elromlása (RMK. III. 8). A harmadfű csikó-kifejezésnek ősi volta már benne van a tudományos köztudatban:. negyedffy harmadffy és thawaly izók (? OL. Nád. 41); Ötödfy vehem, ötödfy kancza (OL. ÜC. 56/33). — Hasonlók: négy ló kocsi, hat ló hintó c

hat lovas hintó';

százráncz Kata (vö. SIMONYI : Nyr. IV. 489). Természetesen újabb eredetű az ilyen forma, jó forma kapcsolatok jelzői használata, de minden esetre olyan korban keletkeztek, a mikor az előbb ismertetett kapcsolatok még elevenek voltak: egy 'pántlika forma arany máslicska (KÁR. CS. Oki. IV. 460); egy régi forma veszszős pohár vagyon (Kassa Otv. Tört. 222); apró köles-forma fokádékok (PPL); kora-forma s reménytelen látogatás ez (FAL. NE. 1); nints nagyobb egyesség az egyforma erköltsnél (PPL); valami nagy keszkenő-forma fekete selyem materiából való cedelét is vetnek az úri asszonyok nyakokba (Hazánk I. 296); a deák jóforma legén vót (KRIZA, Vadr. 421). Éppen így újabb eredetű a micsoda névmásnak jelzői használata: micoda bolondsaag, hogy zyz avagy es apacza leég ? (Sánd.-k. 31); mychoda hatalmatok vagyon (Erdy-k. 550b); mitsoda hadnagya van seregónec (KÁR. Bibi. I. 490); akar mychioda rendbely embőr légien (RMNy. Ilb. 275); egy malaczot akarmichoda vizben mossatoc (Mon. Ápol. 317); fajd vagy fogoly, valamicsoda madár leszön (RADV. Csal. III. 39, 61).*) Egy ilyen jelzőül használt jelzős főnév a nyelvtörténet folyamán valóságos melléknévvé vált: a félszeg etimológiája egészen elhomályosult, s ma már nem is érezzük főnévi eredetét. *) Vö. SIMONYI: Nyr. XL. 472. 5*