Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)
Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397
A FINNUGOR BIBTOKOS SZEMÉLYRAGOZÁS NÉMELY HASZNÁLATÁBÓL. 427 Feltűnő, hogy a ki, valaki, senki ilyen partitiv értelemben nem veheti fel a birt. személyragokat; egyetlen ilyen adatra bukkantam a Münch.-k.-ben: Tű kit ee [q ui s vestrumj kedeg gondoluan toldhat o allatíahoz eg fengnét (Münch.-k. 24). 9. A közép- és felsőfokú melléknevek is felveszik az -ik birtokos személyragot partitiv értelemben, s az ilyen személyragos melléknevek éppen úgy mint a számnevek •és névmások, a jelzős kapcsolatba is belekerültek: a) Nemynemő embernek ivala keet fya Es az yfy ab í k ew kezzwlok monda attyanak (Ers.-k. 11). Mongya ecczer a szeginyebbik a báttyánok. Aszongya a gazdagjabbik, hogy jó, ií nem bánya (Nyr. XIII. 378). Há má neked mejik kell inkább, a küssebbik vaj a nagyobbik (uo. XIV. 473). b) Monda az nagyob fráter a kyj'J'eb fráternek (SztDom. 245). Az én legjob lovaim közöt, ha a legjobbikát ki tudod lopnyi (Nyr. XXII. 379). Lekapta az öregebb Jcir akis a s szony czégérit (Nyr. XV. 374). c) Ky zedeek az zent keenchot ez az nagyobbyk zent egyházban vyweek (Érdy-k. 499). Az kyffebbyk fya el niene mezzé walo orzagban (Ers.-k. 11). Wala az ew nagyobyk fya Az mezon (uo.). Sagy Sigmondnak hagyom a gempczy eoregbyk széle ott (RMNy. II2 . 237). Oda atta neki a r o ss zabbik paripát, maga meg a jobbikra űt (Nyr. XIV. '519). A le g kis s ebbik jány át okos Zsófinak híták (uo. X. 185). A legnagyobbik szegre felakasztotta a kis röstöllöt (uo. XVI. 328). lg a j obbi k or c á m, gyiin a vvn apád (uo. XVII. 428). Az egyik szemem, melyik fülem, nagyobbiak fiam-ié\e szerkezetekkel teljesen egyforma eredetű a fele nyája-kapcsolat. A parti tivus értelmű önálló fele, alja, java, fia bele furakodik a jelzős szerkezetbe is; a kódexek korából még ki lehet mutatni a fele részben szerkezetnek az előzőjét: Es mi zerent láttad a' vasat meg elegeitettet a' sárral es a' cereppel es o labainac vyait felrezent vasból es felrezent főidből. Felrezent az orzag erős lezen es felrezent megtőrettetet (Bécsi-k. 123). Votják. A számnevek és névmások partitiv értelmű személyragozása megtalálható majdnem minden finnugor nyelvben; de különösen érdekes ez a jelenség a votjakban, mert itt a sze-
