Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: A finnugor birtokos személyragozás némely használatáról 397

414 KERTÉSZ MANÓ. líld, fiüd-üskezét úle, fiüd-küzánet úle c

du hast im Wasser lebende Fische, Ottern, Nörze, Eeiher und Iltisse5

(uo. 17). Nur-küder é t úle, nur-mizét úle, celá tűr le mólé kaikét úle c

du hast Birkenhühner, Haselhühner und verschiedene andere Vögel' (uo. 17). Izaí, oksát úle yen 'Brüderchen, wenn du Geld hast' (uo. 3). Tudd (Háton ulmás kok iksefieze c

diese Frau hatte zwei Kinder' (uo. 7).

Túden ulmás ik üderíe r

er hatte eine Tochter' (uo. 12).

Eryeíe úle c

ihm ist ein Sohn geboren'

(GEN. 2). Kum eryest ulmas, ik üderest ulmas c

sie hatten drei Söhne und eine Tochter" {uo. 4). Ma'i^-őond fiatd dhndt, kok erydé 3l5n c

es lebte einmal ein Mann und eine Frau; diese hatten zwei Söhne' (EAM. 191). — Omém su c

ich wurde schláfrig'

(POEK. 11). Nincs: Tin kajet-at ménen ko ckas em uke, fiié a m uke 'wenn du gehst, bleibt mir weder Essen, noch Stall' (GEN. 11). Alal $es em uk e-d a, f,üt omemat uke c

eine freundliche Familie hab' ich nicht und in der Nacht find ich keinen Schlaf (PORK. 35). Cérke tüc kálek, oknáée uké c

die Kirche ist voll Menschen, aber hat keine Fenster' (uo. 26). Os fi árason s'drze uké Vom weissen Habicht bekommt Man keine Milch' (uo. 23). Mais kán er é fi e-nosme ée uké ulmas 'der Bár hatte keinen Rübensamen' (uo. 8). Mólé rédest uké ulmas 'andere Verwandten hatten sie nicht' (uo. 4). Kufia lies, kufza lies; nu ery(e)ze uke f

es war einmal eine alté Frau und ein altér Mann, die keinen Sohn hatten' (GEN. 2). A van, lesz, születik, marad, következik igék mellett a partitiv értelmű alany birtokos személyragozása ezek szerint a magyarnak ősi, finnugor szerkezete. Természetesen hibás az a magyarázat, a mely az ilyen votj. és cseremisz mondatokat, mint Yotj. ummá potá 'álmom jön', cser. om soes ua. tatár hatásnak tulajdonítja (BEKÉ, KSZ. XIII. 320). III. Régi magyar nyelvünk a genitivus partitivust szinte következetesen birtokviszonynyal fejezi ki; míg ma inkább azt mondjuk: a száz forintból húszat megadott — XVI. századbeli magyar nyelvünk ilyen szerkezettel él: az zaz forintnak hvzat megadta (ZOLN. 156). Ennek a mondatbeli vi-