Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1

36 KEBTÉSZ MANÓ. így: Pathmos szigetben (Érdy-k. 551); juta Chous szigetbe (SZÉK. ISTV. Kró'n. 90); jővén Lesbon szigetbe (uo. — vö. SIMONTI : Nyr. XL. 346). — Az Vezule hegynek ű kerületiben (RMK. II. 27); Tolcsván a Gyapáros szőlőhegy keblében (TOMPA, Vámosujf. jző). Vogul. A tulajdonnév éppúgy a földrajzi fogalom neve előtt áll, mint a magyarban; birtokviszonynak nincs semmi nyoma.*) — Tuop el-üsne nal-tatáslem 'levittem Tobolszk városba' (UF. XI. 147); Lqpatká üsét (L.

városban' (VNGy. IV. 172); Lon%-awit-nol űs 'Bálványfok város' (uo. II. 43); P á r áp a r s é/ - ü s é n ta neilési 'Paraparsé/ várba érkeztek' (uo. I. 20); Man Jütim-sq,s paulkémt faz én kis «Vásárolt patak falucskámban' (uo. IV. 11). — Ennek a szerkezetnek ősi voltát bizonyítja az is, hogy a tulajdonnév után még egy jelző állhat: N'á'iéké man p aulkwén jo/tasém 'Nyá'iské kis falucskába érkeztem' (uo. IV. 57); Sapsaktvé man üsén xqjtile'it Ivdilke kis városba futosnak' (uo. IV. 61); Sapsaké man üsné jálsém 'Szápszácska kis városba mentem' (uo. IV. 4); Sapsakém man üsén Ivdilkém kis városba' (uo. IV. 59); Loyx-awít-nol janV üs 'Bálványfok nagy vár" (uo. II. 31). Saiká-sq,jimné jöttein 'Sajka patakhoz fogsz érkezni' (VNGy. III. 331); S iné er-j a vatán nal joyte'in fa Sinsjer folyó partjához fogsz érkezni' (uo. III. 229); P as ér-ja lui völ'nél 'a Visera folyó alsó vonala felől' (uo. IV. 11); L'am-jam, taw ti q,lém cLyam folyóm, ím az volt' (uo. III. 277); Liraki jdrisém ti alnatd rL.

folyócskám volt az ím' (uo. III. 297). — Különösen tanulságos az utolsó két mondat, mert a jelzett szó első személyű birtokos ragja a birtokviszonyt kizárja. Az oszt jakban hasonlókép: T'unka unt c

a Tunka hegy' (PATK. 10. 32); joura jinkdp nardy Polzmjinkém f

a kanyargós folyású bűnhődést hozó Polem folyóm' (ONGy. 254). Votják. Musko goroda vuz karni minimi 'Moszkva városba mentünk kereskedni' (MÜNK. Votj. 308); Sarapul goroda adimasa liktim 'Szarapui városba lépegetve jöttünk mi' (uo. 260); Kuzon kars vetli 'nach der stadt Kasán ging ich' *) Igaz, hogy a birtokviszonyt a vogul igen sok esetben nem jelöli meg személyraggal; de a magyar nyelv példája jogosulttá teszi azt a feltevésünket, hogy itt sem birtokviszonynyal van dolgunk.