Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)
Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1
2 KERTÉSZ MANÓ. Más a jelző és a jelzett szó viszonya. Ha e kifejezés helyett : attól függ — azt mondták a régiek: azon függ — akkor csak egyetlen igének a határozójához való viszonya változott meg. De pl. akkor, ha a magyar a számnévi jelző után a jelzett szót többes számba kezdené tenni, nem egyetlen szónak a másikhoz való viszonya változna meg, hanem a számnévi jelzőnek és jelzett szavának a viszonya: tehát egy olyan viszony, a mely szinte minden mondatunkban előkerül, s ez a sokszor való előfordulás természetesen útjában áll annak, hogy a változás általános és végleges legyen. Ez a gondolat már eleve azzal biztatott, hogy ha a magyar mondatnak vannak még eddig ismeretlen finnugor sajátságai, azokat bizonyára legnagyobb számmal a jelzős szerkezetek közt találhatjuk. A magyaron kivül átvizsgáltam a vogul, osztják, zűrjén, votják, mordvin és cseremisz nyelvet, s munkám főbb eredményeit az itt következő kilencz fejezetben adom.*) *) A magyar anyagban felhasználtam a NySz. és az OklSz. adatait. Magam gyűjtöttem a népnyelvi és újabb irodalmi példákat, ugyancsak a régiségből: TOLDY, Régi M. Pass. ez. kiadványából, a Eégi M. Költ. Tárából, a Tört. Tárból és a Leveles Tárból való adatokat; az oklevelekből származó adatokat az OklSz., a többit a NySz. szolgáltatta. A rokonnyelvi szövegeket nem írtam át; csupán MuNKÁcsinak nehézkes vogul ii-jét helyettesítem 97-vel. A PATKANOW szövegeiből vett példákban az IOSzj. hangjelölését alkalmaztam. A rokonnyelvi források rövidítései: MUNKÁCSI, "Vogul Népköltési Gyűjtemény I—IV. (VNGy.). — PÁPAY JÓZSKF, Északi-osztják Népköltési Gyűjtemény (ONGy.). — Ua., Északi-osztják nyelvtanulmányok (PÁPAY, Nyelvt.). — PATKANOV, Die Irtysch-Ostjaken und ihre Volkspoesie II. (PATK.). — LYTKIN, Syrjánische Sprachproben, SUS. Aik. X. (LYTK.). — MUNKÁCSI, Votják népkölt. hagyományok (MŰNK. Votj.). — WICHMANN, Wotjakische Sprachproben, SUS. Aik. XIV XII r (WICHM. I., II.). — PAASONEN, Proben der mordwinischen Volkslitteratur, SUS. Aik. IX, XII,. (PAAS. I., II.). — GENETZ. Ost-tscheremissische Sprachstudien. I. Sprachproben, SUS. Aik. VII. (GEN.). — PORKKA, Tscheremissische Texte mit Übersetzung, SUS. Aik. XIIIr (PORK ). — WICHMANN, Mutatv. az urzsumi cseremiszek nyelvéből, NyK. XXXVIII. (WICHM. Cser.). — A finn és a lapp nyelv ide tartozó jelenségeinek a tárgyalása külön értekezésre marad, mert a finnben néhány jelzős viszonynak a történetét kell előbb tisztázni.
