Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)
Tanulmányok - Beke Ödön: Finnugor határozós szerkezetek 161
162 BEKÉ ÖDÖN. misz lativus ~s ragjának hol? kérdésre való alkalmazására, mert ezekben az esetekben nem lehet szó közös fgr. nyelvfejlődésről, bármily föltűnő is, hogy annyi rokon nyelvben történhetett egymástól teljesen függetlenül hasonló irányváltozás. Nem kell tehát csodálkoznunk azon, hogy WINKLEB Uralaltaische völker und sprachen, Berlin, 1884. és Zur sprachgeschichte Berlin, 1887. czímű könyveiben azt a véleményét nyilvánítja, hogy a finnugor, illetve az uralaltaji nyelvekben eredetileg közös rag jelölte a Jokativusi és lativusi viszonyt. WINKLEB elmélete, legalább a fgr. nyelvekre nézve, teljesen tarthatatlan, a mint azt már MISTELI is kimondotta WINKLEB első könyvéről írt alapos ismertetésében (Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft, XVI. 444—456). Az előbb említett szerkezetek mind újabb eredetűek; azokat a lativusi szerkezeteket pedig, melyekről alább lesz szó, ha indogermán fölfogás szerint lokativusok is, a finnugor gondolkozásmód lativusoknak is érzi.*) Ezek a lativusi szerkezetek nem mind egyfélék, a bennük rejlő gondolkodásmód más és más, aszerint, hogy milyen igékkel kapcsolatosak. Legismertebbek az odahagy, odamarad-iéle szerkezetek, de egyúttal ezek a leghomályosabbak is. Ennek az az oka, hogy ez igéknek s fgr. megfelelőiknek eredeti jelentése még mindig nem teljesen világos. Annyi bizonyos, hogy eredetileg mozgást jelentő igéknek kellett lenniök.**) A magyar hagy-ra nézve már BUDENZ (MUSZ.. 69) megállapította, hogy a hajít, hagyít 'dob' s a régi hagyap 'köp3 igével egy családot alkot, eredeti jelentése tehát c mittere, jacere; werfen 3 volt. Ezt a véleményt meggyőzővé teszi az a körülmény is, hogy a finn heittaá 'hajít, hány, vet, eldob, elhány3 igenek is van 'hagy, odahagy, abbahagy3 jelentése ; pl.: minne heitit naisen nuoren, kun ne kiiulun morsia-*) WIEDEMANN fölfogása sem. helyes, a ki prcegnans szerkezeteknek tartja ezeket a lativusokat (Grammatik der esthnischen sprache 342). **j Vö. a csuvasban PAAS. y§var- '(hátra)hagy3 «•*•» yur- 'helyez, rak, vhová tesz, állít3 , kdBsr yiv- 'hidat épít3 , j&r %iv- 'nyomot hagy3 , ASM. yiv-, %u- 'tesz vhová, rak'.
