Nyelvtudományi Közlemények 43. kötet (1914)

Tanulmányok - Kertész Manó: Finnugor jelzős szerkezetek 1

FINNUGOR JELZŐS SZERKEZETEK. 13 ifjú Volter egykor bírja vala (RMK. II. 27). — A következő lépés az, hogy a női nemre is alkalmazzák: az vén asszonyok is isteni bölcseségre tanitsák az ifjú menyeket, leányokat (EMK. V. 217); ki vagyon már téve Miskolcz városába szép ifiu asszony a siralomházba (TOMPA, A miskolczi biró). — Ezzel aztán a melléknévvé válás folyamata be is fejeződött és az ifjabb, legifjabb formák közkeletűekké váltak. Az állatok nemére vonatkozó hím is bízvást tekinthető ilyen főnévből vált melléknévnek. Hogy eredetileg főnév, azt a vogul ^wm-mal való egybevetés bizonyítja, hogy pedig melléknévvé vált, az kitetszik abból, hogy eredeti jelentése megszűkült és a mann, wr-jelentését éppen az ilyen jelzős használat következtében elvesztette s a magyar nyelv kénytelen volt a vir fogalomra egyéb elemekből új szót alkotni {férfi, vö. MUSz. 516). — Ma már csak jelzőképpen használatos a hím: hím szarvas, vagy legföljebb így: az állatok hímjei. A nőstényt ma már valóságos melléknévnek érezzük. Etimológiája nincs tisztázva, de a wó'-vel való összefüggése kétségtelen. BUDENZ olyan kicsinyítésnek tartja (nő-cs-kény), mint a milyen a n. Weibchen v. a latin femella. Alig is lehet más, mint kicsinyítő képzés, mert főnév volta még a kései szótári értelmezésekből is kiviláglik: femina (C), femella (MA.), Weiblein (PPB.), nő, nőstény, asszony: femina (PPB1.). Csakhogy a sűrű jelzői használat következtében elszigetelődött a no szótól és ma már csak állatokra vonatkozik: az pwztabol yewe el eegy nesteen zarwas kysded fyawal (Erdy-k. 544); semmi némü nőstény állatot nem szabad tartani (MIK. TörL. 235).*) A nőstény melléknévvolta (femineus, weiblich) ma már egészen tisztán érzik. A ravasz-n&k eredeti róka jelentését nem csak a rokonnyelvek bizonyítják (cser. rdfoí, md. riveé stb. 1. SZINNIEI, NyH.3

147), hanem a magyar nyelvtörténet is: Mennetec es mongatoc a rauaznac c

vulpi üli' (Münch.-k. 144); sok lika vagyon erdőn a ravasznak: nincsen birodalma rajta agaraknak (EMK. I. 201); Három zaz rawazath foga (Jord.-k. 341). — *) Van adatunk arra is, hogy a nó'stény-t komoly írásban emberre is alkalmazzák: Se férfi se nőstény személy egyik féltől is se ne raboltassék, se el ne adattassák (Mon. írók VIII. 120).