Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Németh Gyula: A mongol-török a-féle hangok fejlődése a csuvasban 75

A TÖRÖK-MONGOL a-FÉLE HANGOK FEJLŐDÉSE A CSUVASBAN. 77 jellemző, hogy míg először azt keresi, hogy a köztörök a-nak milyen hangok felelnek meg a csuvasban (MaTepiajiM 61. 1.), mindjárt utána az következik, hogy a csuvas a-nak milyen hangok felelnek meg «a tatár és török nyelvekben és a finn dialektusokban.)) Bár siker nélkül, de ügyes feltevéssel próbálta megoldani a kérdést GRÖNBECH a Forstudier 29. szakaszában (vö. KSz. IV. 118), a mely szerint az a > i változást egy következő u okozta volna. Válasszunk ki a csuvas szótárból tíz alkalmas példát, hogy sikerül rajtuk a feltevést bebizonyítani (PAASONEN 18, 19. L): 1. ijt- 'kérdezni, kérni5

. kazB.

ajt- 'aussagen, aussprechen5

[ alt. kirg. etc. K. ait- 'sagen, sprechen5

| jak.

yjyt- 'fragen5

. 2. i%ra 'vad foghagyma5

. 3. ilyan 'megátkozni5

| tel. altE.

alka- 'segnen5

| kojb. etc. K. olya- id. | jak. olya- id. 4. ilttdn 'arany5

| kaz.

alt§n id. | köztör. altun id. 5. ira 'horony, fáncz' (na3:b) | kazV. §r- na3HTL5

,

§réau 'na3B5

| kazO.

Srma- 'rojiőiiTb nast5

,

9rmau 'na3b Bt CTOJIŐH5 tel. barB. §r- 'in fugen arbeiten5

. 6. iran 'holnap5

| ? vö.

ir 'reggel, korán5

; inkább: oszm. jar§n 'holnap5

. 7. iras 'rozs5

| kaz.

arSs id. | PAASONEN felhozza az orosz poofcb-t is. Azt hiszem azonban, hogy nem a csuvas magyarázatául. 8. ir§ 'jó' | köztör. arü 'rein, gut, heilig5

. 9. ir%an 'sovány5

| kaz.

ar§k 'mager5

. 10. irza 'hársfakéregből összevarrt kerek vagy négyszögletes kosár5

; vö.

arfiza 'láda, szekrény5

| kaz.

árja. Látjuk, hogy a példákban alig van olyan, a melyben sok kétségünk lehetne az iránt, hogy az i eredeti a-nak felel meg. A 4. és 8. példát meg lehet a GRÖNBECH föltevésével magyarázni, a többi példákban azonban, ha sikerülne is mindegyikbe egy második szótagbeli u-t belemagyarázni (a mit semmiképpen sem hiszek), akkor sem volna valószínű a megfejtés. Teljesen jogosult, talán enyhe is GOMBOCZ ZOLTÁN ítélete GRÖNBECH feltevéséről (BTürkL. 139): «az összes idetartozó esetek semmi esetre sem oldhatók meg ezzel a feltevéssel)). Tüzetesen átvizsgálva az idetartozó eseteket, arra az ered-