Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Németh Gyula: A mongol-török a-féle hangok fejlődése a csuvasban 75

A török-mongol a-féle hangok fejlődése a csuvasban. Nincsen olyan tagja a török-mongol nyelvcsoportnak, mely mai állapotában a kezdődő nyelvtörténeti kutatásoknak oly sokat igérne, mint a csuvas. Látták ezt már régen a kutatók; SCHOTT,*) de különösen a török nyelvtudomány első igazi művelője, BÖHTLINGK, a körülményekhez képest mindig igyekeznek felhasználni a csuvas nyújtotta tanulságokat. A múlt század utolsó évtizedeiben, a török hangtörtóneti kutatások sajnálatos hátramaradásával, nem volt semmi érdeklődés a csuvas iránt. 1898-ban jelent meg AsMAEiNnak — sajnos, nagyon gyenge (mondhatnánk semmi) nyelvtudományi iskolázottsággal készült müve a MaTepiaaM .ipa H3CJit^0BaHÍa qy-BaniCKaro asbiKa, 1902-ben GEÖNBECH műve (Forstudier til tyrkisk lydhistorie) s 1905-ben GOMBOCZ Z. értekezése a rotacizmusról és lambdacizmusról az altáji nyelvekben (NyK. 35). Fontos kiegészítésül meg kell említenem GOMBOCZ ZOLTÁN legújabb munkáját (Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache, Helsingfors, 1912), mely többek közt a csuvas hangtörténet eddigi eredményeinek tökéletes összefoglalását is tartalmazza. Ez eredmények jó része GOMBOCZ ZoLTÁNtól származik, ki nagy sikerrel alkalmazta a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavainak tanúságait a török (főleg a csuvas) hangtörténetre. Mindezek a munkák — legalább is a mai kutatás szerény körülményeihez képest — igyekeztek előtérbe állítani a csuvas nyelvet, s ma már valóban nagyon valószínűnek látszik, hogy *) De lingua Tschuwaschorum. Dissertatio. Berlin. Franczia nyelven: La langue des Tschouwaches, Paris, 1876.