Nyelvtudományi Közlemények 42. kötet (1913)

Tanulmányok - Beke Ödön: A finnugor szóösszetételhez 345

416 BEKÉ ÓDON. gehende halfterriemen' (kallu 'stirn, kopfhaut') || (HALÁSZ) Pite .talevé-keutel 'tél közepe'.*) VI. Befejezésül szólunk még a birtokos összetételek személy­ragozásáról.**) 1. Magyar. Ha a birtokos összetétel birtokká válik, tehát személyragot kell fölvennie, a legtöbb esetben az összetétel szétválik, s az *) A török-tatár nyelvekben szintén vannak ilyen össze­tételek; pl. c s u v a s (PAASONEN) : yyX-afa) 'hónalj' (yul 'kar', aj 'alj') j saG-ajd 'pad alja' (saa§ 'falhoz erősített pad, lócza') | tdp-seGaj, Ucsebn. tQp-saaaj 'a padló alatti hely' (tap "fenék, alj, tő') J uraj 'padló' (ura c láb lábszárral együtt') || s$mza~éijd 'orrcsont' (sSmza 'orr, csőr', si "föle vminek, felület, felszín' j t'serzi (ffor-si) 'öl' (isdr-Gussi 'térd') || pürt-umd 'előszoba' (pürt 'lakóház, -szoba', ijm 'elülvaló, eleje, a mi vmi előtt van') \\%yl ZV>&éÍ hónalj' (yul 'kar', yuí§ 'köz') || surDa-varri 'gyertyabél' (var 'közép; has; belseje vminek'). kazáni-tatár (BÁLINT) : idan asti 'pinczelakás' (idein ^padlózat', ast 'alsó rész') j kai asti 'egy fogás (a mennyit a magvető egy menetben behint)' (kid kar, kéz') | sáke v. sike asti 'a pad alja' (sáke, sike 'pad, tatár ágy') | taban asti 'lábtalp' (taban ua.) ! tez asti 'térdhajlás' (tez 'térd') || söt öste 'tejföl' (söt 'tej5 , őst 'felső rész, fölszín5 ) | urak öste 'aratás ideje' (urak 'sarló, aratás') , eé öste 'dolog ideje, munkaidő' (es 'dolog, ügy, munka, foglalkozás') || árba aldi (arbaldi) 'kocsibak' (árba 'szekér, kocsi'. ald 'előrész') | isek aldi 'udvar (házajtó előtti tér)' (isek 'ajtó') j öj aldi 'pitvar, eresz' (öj 'ház') | pic aldi 'a kemencze eleje' (pic, mié 'kályha, kemencze') || tön urtasi 'éjfél' (tön 'éj', urta 'közép'). ufai-tatár (PRŐHLE): taban ást§ 'talp' {taban ua.) || tén urtáse 'éjfél' I ken nrtdse 'dél' (kőn 'nap'). baskír (PEŐHLE) : iség-qldé 'udvar' (isek 'ajtó, ház'; gld, •qlt 'előrész'). ka rács áj (PEŐHLE): tiec arasi, tiec' ortfasi 'mitternacht' (kUcé 'nacht'; ará 'mitte', orfá 'mítte, mittlerer') j k'iin-orta, Jtün-ort'asi 'mittag'. k u m ü k (NÉMETH) : gece orta 'éjfél'. oszmán-török: L. KUNOS, Nyelvkönyv 329. **) L. SIMONYI: Nyr. IV. 246-251; SZILASI: NVK. XXVI. 131—3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom