Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Schütz József: Az északi-osztják szóképzés 1

6 SCHÜTZ JÓZSEF. vekedtélw 17. (éndmdi «nőni» 36 : 390.) | pöddrdiiil ((beszélget^ 38 : 130. {pöddrdds «szólt» 38 : 150.) b) Ismétlődő cselekvés: il-kbrnü, nóx-killwl «elesik, meg" fölkel» 37 : 68. {kbrisdym «elestek» [duál.] 37 : 267.) c) A képző jelentése elhomályosult: and vniü «nem szakad el» 37 : 168. (vriman olht «össze vannak tépve» 37:263.) ! aridi yoi ariiü «az énekes ember énekel» 37 : 170. {arÍAem «éneklek» 257.) d) SZABÓ D. (NyK. 34 : 220.) a vogulban egy momentán -i- képzőt is föltesz. Vannak az osztjákban is egyes esetek, hol e képzőnek mozzanatos vagy legalább is olyanféle jelentése van; uolnil «megáll)) 36:355; uolimal*) «megállapodik)) 36:356. (vö. ndyen uolitsdlam «titeket megállítottalak)) 38: 136.) | pörlnil «fölröpül» 37 : 70. (pbrfos «fölröpült» 37 : 77.) | marms «betört» 37 : 77. (mártds «törött» [intr.] 37 :266.) j semlál paidwlli ((odatekint)) 37:168. (paiitlem «vetem» 38 :120.) | nö/miiü ((megszólal)) 37 : 193. (noymds ((megszólalt)) 37 : 63.) — Mindazonáltal nem hiszem, hogy okunk vagy jogunk volna egy külön momentán -%-, -i- képzőt föltenni, hiszen az esetek oly szórványosak s homályosak, annyira nem domborodik ki határozottan a momentán jelentés, hogy bátran a frequentativ -i-, -i- elhomályosult eseteinek tekinthetjük e képzéseket. — Vö. vog. -j- NyK. 34: 64. és 220. 4. -ű-. Eitka képző; legalább is kevés esetben tulajdoníthatunk neki gyakorító értelmet; mint momentán képző azonban elég gyakori a -í-, s ezért a legtöbb esetben kétséges, vájjon nem avval van-e dolgunk akkor, mikor az igén nagyon csekély vagy éppen semmiféle jelentésváltozást sem idéz elő. Az alapige értelme szerint is inkább frequentativ -í-t kell föltennünk ezen esetekben: %oltdm pbn «keczeháló» 38:118. (%olti keu «halászó kő» 38 : 116.) | ibytdt ibySl «a tánczos tánczol» 37 : 176. {iby- az alapige, ibyt- a képzett ige töve; ibytdtben a második -t igenévképző). | ámdtman «örvendve)) 36 : 377.(vö. amlem «froh sein» AHLQV.) | noytel «nyüzsög» 176. (vö. mounoy§l «a föld reng» 37 : 181, noyátdn «mozduljatok)) 37 : 62.) | ár sajdm oyoltalem «sok patakhoz szállok le» 233. {il-o-rsilldm*) Az -m- itt nem a mom. -m- képző, hanem igenévképző..