Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Tanulmányok - Beke Ödön: Cseremisz nyelvtan - V. 413

426 BEKÉ ÓDON. GEN. 26. | kP. lele tul9mbalÓ9n saklen «nagy tűztől védve*­GEN. 58. | kP. meray kuőales imbalc «egy nyúl fut a jógen» GEN. 1. | kCar. mera'y i ümba'c kur9ss9zla' jakle'st kain (3o'Z9n>. fiui'z'd koste'n «a nyúl a jégen szaladtában elcsúszott, elesett, megütötte a fej ét» PORK. 1. 278. kP. j 9 mai ne GEN. 16. kUr. jdmalnS WICHM. 214. kCarM. d'üma'ln9 PORK. 24. «alatt» | kP. j9maian GEN. 38. kCarM. jümalan PORK. 14. d'ümalan PORK. 53. «alá» I kP. jdmalke GEN. 20. kUr. J9mák§ WICHM. 206.­kCarM. díümak9 PORK. 45. «alá» | kP. j dm aló GEN. 17. jdmalc9n GEN. 20. kCarN. jüma'c PORK. 10. kCarM. d'ümac PORK. 52. Alapszava ebben a példában: kCarU. toskalt9s d'dmal*) ola komb9Z9 kok mun9m mun$ah «a lépcső alatt levő tarka lúd két tojást rakott» PORK. 37. 43. — Pl. kCar. d'üma'l­ndm «alattam» PORK. 24. | kUr. pmalnet «alattad» WICHM. 218. j kUr. koriga J9~maln§ n§l ü-ftoískS sind'éá «a kemencze alatt négy vajas bödöny áll» WICHM. 214. |j kP. erydm i jd ma­ian k9lm9ktat «a gyermeket ott hagyják a jég alatt meg­fagyni)) GEN. 43. | kP. sesk9Íe ydstdlZdm pasma jdmalan kereően koda «a mostoha lány a tollat fölfűzve a híd alatt hagyja» GEN. 38. II kP. mdn jol j dmalkem lom9z9m kudalU «a lábam alá hányj homokot*) GEN. 22. | kP. jol jdmalkdíe «a lába alá» GEN. 22. | kUr. BMm jűm§y-komb§ fíaske ke(t's9fial J9mák§ kaia «a vadlúd őszszel korán indul dél felé» PORK. 206. | kCarM. (Vakteret d'ümak9 kurz9n purs9m «szálfaerdődbe siettem» PORK. 45. || kCarM. ur&9 koé' d'ümacet ongales «a mókus fenyőd alól kinéz» PORK. 52. I kUr. maroeé d'üt J9majs9n lies «a szél észak felől fúj» WICHM. 206. | kP. afom bat9r lu küflar jdmai6 lektdn fiojées «az erős Alám előjön a híd alól» GEN. 17. | kUr. aramat J9mais kostslden «a fűzek alatt járdogálvánt) WICHM. 231. 279. nyK. nimalna WIED. 184. nömalna CASTR. 53. kE. numalne BUD. CserSz. 66. «alatt» j nyK. ni maian. WIED. 184. «alá» | kP. mmalke GEN. 71. kE. numalke BUD. *) Az -l elem már képző, mely számos névutón és hatá­rozószón előfordul. (L. UA. 282. 295. Nyr. XXXIX. 275.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom