Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A vogul-osztják tárgyas igeragozásról 386
408 FOKOS DÁVID. míg a 3. személyben, ratitá Veri őt5 , még világos volt a Verése" jelentés (itt talán mégis lehet a birtokos ragozás későbbi hatására is gondolni), és ezért éppúgy, mint a magánhangzós tövű. főneveknél -tá lett a ragja*) és ez átterjedt a prseteritumba is» IV. Ezek után a vogul tárgyas ragozás egyes alakjainak az. elemzésére térünk át. VogÉ. Sg. rátilém, rátilén, Du. rátilémen, rátilén, Plur. rátilemv v. rátilüw, rátilán Verem őt, vered őt...' tkp. f őt verésem, verésed...' ugyanolyan alakúak, mint a birtokos ragozás megfelelő alakjai: kivolém, kwolén ... 'házam, házad ...'. A 3. személyben ratitá, rátiten, ratiánl egészen olyan alakúak, mint mátá 'földje', materi 'kettejük földje', kwoldnl liázuk5 . A t és l viszonyáról már beszéltünk (1. a III. részt). A ratiánl alakban BUDENZ szerint (UA. 314.) «az -án e h. való: -tán v. -Ián (a szerint, hogy a 3. tárgyrag kezdőhangja t és részint l: rátilem verem, ratislem vertem)». Csakhogy ez az alak éppúgy, mint kwoldnl tkp. nem egyesszámi birtokra és tárgyra, hanem többesszámi birtokra és tárgyra vonatkozott: 'házaik', Verik őket' és így terjedt át az egyesszámi birtokra és tárgyra (1. SZINNYEI, NyK. XXXV: 446; Fgr. Sprw. 115.). A praeteritum szemólyragjai teljesen megegyeznek a praesenséivel, csak a duális 2. személyeben van rátéslán, a plur. 2. személyében meg ratéslén. Ez azonban —• MUNKÁCSI szíves felvilágosítása szerint — sajtóhiba, ill. a két alaknak fölcserélése; külömben is vö. a kettős- és többesszámi tárgyra vonatkozó alakokat: duális 2. szem. rátsáyén, rátsánen, plur. 2. szem. rátsáyán, rátsán (<.rátsánán; 1. a többesszámi tárgyra vonatkozó alakok magyarázatát). A feltételes módot nem kell külön tárgyalnunk; a conjunctivus-tövek tudvalevőleg «Verbalstámme, die mit spezialisierenden Verbalsuffixen gebildet sind» (SETALÁ, TUM. 182; SZINNYEI, Fgr. Sprw. 138.); ezek tehát nem névszói eredetűek; a tárgyas személyragokat a jelentő módbeli proesens és praeteritum alakjai alapján vette fel: mine'im 'megyek': minnüm v. minnuwém 'mennék5 = ratilém 'verem őt': *) A megelőző *-& «*-» *-;--nek hatására nem lehet gondolni-
