Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A vogul-osztják tárgyas igeragozásról 386
404 FOKOS DÁVID. pl. iM 'öreg': ikiA; kara 'föld, tér5 : karaA, kar aga A (de ehhez, jegyzetben hozzáteszi, hogy karagat is), dat. karagaXa, loc. karagaAna stb. Hogyan magyarázandó ez az -4 többes képző ? Mert ha ez szabályos megfelelője a déli-osztják és északi-osztják rendes -í többes képzőjének, akkor az előbb említett imilam-íéle alakokban is elfogadhatjuk azt a régi magyarázatot, hogy itt is a többes képzővel van dolgunk. Csakhogy a szurguti ikiA-beli 4 nem a rendes többesképző! Tudjuk, hogy a rendes többesképző nemcsak a névszók többes számában van meg, hanem az igeragozás többes 3. személyében is (vog. mine'it 'menő-k'; osztjÉ. malet 'adnak' stb.). Mármost az alanyi ragozás többes 3. személye a szurguti osztjákban így van : menlet 'mennek' (egyesszám meriA 'megy'), ment 'mentek' (egyesszám meri 'ment'). Kétségtelen, hogy ez a -t a többes képző szabályos megfelelője. A névszóknál jelentkező -yi~-A-többes képző pediga birtokos személyragozásból terjedt át a nem birtokos szernélyragos alakokra; vagyis a karaXam, karaXan, karaA stb. 'tereim, tereid...' és az (utóbbiak hatását feltüntető) karagaXam, karagakan, karagaA stb. 'két terem, két tered . . .' alakokból a több birtok jelölésére szolgáló -A («<» -A-) átterjedt a rendes többes alakokra.*) (Vö. a magyar népnyelvi Jiaimak, embereinkek, *) Csak nagyon kivételesen fordul elő az, hogy déli és északi í-vel Z-hang áll szemben egy keleti-osztják nyelvjárásban: KARJ. 104: DN. öy§í, Trj. ( gu r §A, Ni. üyH\ Kaz. öj§£, 0. gyöt 'Schlittén, Narte'; KARJ. 138: DN. unr>a r bis', Trj. \1n44fa 'von — an\ Vj. (%{ iinp 'so viel wie . . .', Ni. un£á, 0. gndi (selten) 'bis5, Kaz. ugnfi 'bis\ Csak ezt a két példát találtam KARJALAINEN könyvében; mind a két eset bizonyára nem szabályos megfelelésnek magyarázandó; az első talán analógiás alakulás, a második esetleg asszimiláczió útján keletkezett. Éppolyan kivételes és bizonyára hasonló módon magyarázandó az a hangviszony, melyet a következő szavakban találunk: KAEJ. 190. DN. kdt, Trj. k'cj^, V. tfep, Vj. k'ela, Ni. kdtiip(k\ Kaz. káAÍiykr 'Tau'; KARÓ. 103. DN. uöy§t, Trj. u ug^4, V. Vj. ugr§£f, Ni. \df (u-), Kaz. ÖJSA, 0. gy§l (g-) 'dünn'; KARJ. 113. DN. Igydi 'anas clypeata' minden nyelvjárásban l szókezdet, csak Vj. igk'Sl'. •—A rendes megfelelés az, hogy déli ós északi -f-nek a keleti
