Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)

Ismertetések és bírálatok - Gombocz Zoltán: Mészáros Gyula: Magna Ungaria. 347

o48 ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. vaaltozaast eerteunk, sok keuzteunk a' Piribék, ees Martallootz! de aall feuggetlenseegeunk, segeet meeg ama Jeheova a' Madjarok' Estene». A Mogoli nagykövet meg így feddi SZABÓ NAZÁRIUS tiramat: «Tii elfajzott Madzsaar Szkikhaak és Szakkoo Honosok annyira megalaaztaatok magatokat, hogy elfeleudteetek eredeteieuket, és kivetkeuztetteetek magatokat a' hajdanisaagbool /» Kétségkívül meglepő a német unabhangigkeit mintájára alkotott s először 1792-ben előforduló függetlenség szó a Murza beszédében! Annál gyanúsabb az egész dolog, mert SZABÓ NAZÁRIUS találkozása a Mogoli követtel veszedelmesen hasonlít egy konstantinápolyi jelenethez, a melyet SZAMOSKÖZY ISTVÁN beszél el De originibus Hungarieis czímű kéziratos munkájában. SZAMOSKÖZY kézirata, a melyet a XVIII. században még CZWITTINGER is látott, elveszett vagy lappang valahol, de a minket érdeklő részt egész terjedelmében idézi belőle LAURENTIUS TOPPELTINUS Origines et occasus Transylvanorum, seu erutae nationes Transylvaniae, earumque ultimi temporis revolutiones (Lyon, 1667, második kiadása Bécsben, 1762 ben) czímű munkájában. TOPPELTINUS idézete így hangzik : «Hic et illud addere libuit, quőd Samozcins in Mss. (Jr. Hang. adfert. Proximis annis ad Amurathem Turcarum Imperatorem, ex vetere illa Magarum Patria Legatum Constantinopolim venisse, á fide dignis, et quornm authoritas in conspicuo est accepi. Is gratiam atque amicitiam publicé priuatimque regi et regno poriturus, tam honorifice á Turcarum Tyranno acceptus fuisse tr;iditur, ac si perpetua deuinctus consuetudine non vt ad familiaritatem Imperatoris se applicaturus, sed ab hoc inuitatus Eex illorum esse videtur. Is vbi Europaeum Vngarum ibi esse cognovisset (aderat autem á Caesaré Hudolpho ad Turcam missus magnas quidam vir prudentise et eloquentife) ad se inuitatum comiter Patrio sermone, quem ut Orator Csesareus intelligeret, allocutus est, ac ultro citroque habito colloquio, Audio, inquit, ille, vos alienigenarum quorundam contubernio promiscué permisceri. Cum Orator Csesareus annuisset, ita quandoque vsu solitum venire. Tum ille, Ha9c, inquit, est ratio, quod Martia illa indoles, qua quondam tóti Enropae et Asiae terrori fuistis, sensim in vobis exoluerit, externóque hosti praedae facti estis. Nos verő aborigines vestri, vt arbitror, ita generis nostri prosapiam tuemur, vt exterorum affinitatem ad nos covriuari, ex vetere gentis instituto capitale censeamus. Vnde fit ut asperis barbarisque septa gentibus, vetus illa et intaminata natio, suismet ipsorum viribus quantumuis infestos hostes sustinere ab omni aeuo valeat. Dicebat pra3terea se minimé Legatum de pace aut fcedere conciliando esse ad imperatorem Turcarum missum, quippe cuius arma neutiquam ad eas oras adhuc penetrassent, omniaque illa essent a periculo et discrimine vacua : Sed vt, qua? justaB causas necessitudinis essent, notitia et familiaritate in eandem amicitiam, ille Magaríi Eex, se cum hoc Imperatore aggregátuma esset.»