Nyelvtudományi Közlemények 40. kötet (1911)
Tanulmányok - Mészöly Gedeon: A -nyi képző eredete 298
326 MÉSZÖLY GEDEON. közlése; es nag hirtelenkedetiel a corda ínéne jomeredec a' tengerbe ket ezeriglen e§ meg fidanac a tengerbe: et magnó impetu grex praecipitatus est in maré ad duo millia, et suffocati sünt in mari Münch.-k. 79.; Esett el bennek hamarjában mintegy hatvanig való KÁR. Élet. 1:11. MHat. 1:344.; [Adat neki] erős ökröket mintegy háromezerig FORRÓ, Curt. 515. uo. Láttuk már, hogy a mérföld-re, mérföld-ig, járás nég, öl-nyég határozóknak régen föld-né-, kőhagyéjtás-né-íéle határozók feleltek meg s ezekből lettek a mai mérjold-nyi-féle névszók. Az következik tehát ebből, hogy a százezerre, háromezer-ig, husz-nig számhatározóknak is *ezer-ne-fé\e határozók feleltek meg a régi nyelvben s ezekből lettek a mai -nyi képzős számnevek: ezernyi. Ezek a -né ragos számhatározók nem fordulnak ugyan elő nyelvemlékeinkben, de megvoltukat az előadottakon kívül az is bizonyítja, hogy a vogul nyelvben szintén vannak számhatározók a mi -ni (-né) ragunk megfelelőjével: sátné «heten». yütné «húszan», atpánné «ötvenen» (BEKÉ, Vog. Hat. 38.). Tudjuk, hogy a metonymiának egyik faja az. hogy határozatlan mennyiség helyett határozottat mondunk. A helyett, hogy: sok, sokan, azt mondjuk, hogy: ezer, ezerén. Tudjuk azt, hogy nyelvjárásainkban a -ni rag irányjelölő értékében éppen csak metonymikus kifejezésekben maradt fönn s a denominalis -ék képzőről írt czikkemben (MNy. 5 : 258—264.) azt fejtegettem, hogy -ék irányragunk csakis metonymikus kifejezésekben maradt fönn és vált képzővé. így történt az is, hogy régi -né (-ni) ragos számhatározóink közül csakis az oly metonymikus értelmű önállósult névszóvá, mint ¥ ezerné, s lett: ezernyi. Innen van az. hogy -nyi képzős számneveink nem teljesen azonos jelentésűek a velük közös eredetű -nig rágósokkal. cHusznig való» — «körülbelül húsz»; de már ezernyi nem csak annyit fejez ki, hogy ((körülbelül ezer», hanem még azt is, hogy mi azt a körülbelül ezerét soknak tartjuk. Lám, nem mondhatjuk azt, hogy: kéttőnyi, háromnyi, húsznyi, hanem csak : ezernyi, milliónyi. így volt ez régibb nyelvünkben is (a kódexekben még nincsenek -nyi képzős számnevek): Ezemi-ezeren részesííllyének a boldogságban PÁZM. Préd. 340. NySz.; Ez érni ezer képpen PÁZM. KT. 349. uo.; Teremtojőknek királyi széki kornyul ezer szerte való ez érni ezerén alván: milia millium myriades COM. Jan. 216. uo.; Ez érni ezer világ ILLY. Préd. 2:22. uo.; Kiteszel ezernyi veszélyre ORCZY, KöltH. 24. uo. Most pedig be végzem értekezésemet. Látjuk, hogy -ni ragunknak nemcsak mai nyelvünkben van szerepe, hanem — nem tudtunk erről eddig — nyelvemlékeinkben is. Látjuk, hogy van egy -nig ragunk is, melyet ragul eddig nem ismertünk. Látjuk azt is, hogy a -nyi képző, melynek eddig eredetét más-
