Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. 57 nevezi) hangsúlyúakká. A horv. ca- nyelvjárásban az eredeti hosszú­ság megmaradt (vö. Arch. XXX. 160.: kráva, vrána és králj, gen. kralja), míg a kaj-horvát nyelvjárások egy részében rövid a-nak kell lenni (vö. pl. BELLOSZTENECZ szótárát, a ki kraly mellett vrana, klada, bláto, grah, krana rövid a-val való alakokat ír, ugyanígy Jambr., Habd. és Arch. XXIX. 352.). A kaj-nyelvjárá­sok másik részében kralj a szó, tehát úgy mint a sto-nyelvjárás­ban, az az a szerb nyelvben. A szerb nyelvben ugyanis a zárt szó­tagban levő rövid hangzók újabban megnyúltak (vö. Arch. XXIX. 313. ós VONDRÁK, Vergl. Gram. I. 229, 230.) s lett a szó kralj, gen. kralja. Ez a hangsúly és mennyiségi szabályosság is azonban tel­jesen megmagyárazódik, ha tekintetbe veszünk a Srem, Srcdec stb. neveken kívül olyan szavakat, a melyek tárgyi okokból nem lehetnek közös szláv nyelvi jövevények, s mégis ott, a hol megvannak, teljesen szabályos hangsúlyt és mennyiséget tüntet­nek, az az olyanok, hogy ha tárgyi okokból nem kellene átvételüket újabb, a szlávoknak az őshazából való kivándorlása utáni időbe tennünk, azt kellene mondanunk, hogy közös szláv nyelvi jövevények. Itt van pl. a «crux»-ot jelentő szláv krííb szó, a mely csakis kath. szláv kifejezés (1. MEL., Szláv. jöv. I. 2, 324. és VONDRÁK, Vergl. Gr. I. 28.), s a mely alakilag is, hangsúly és mennyiség tekintetében is teljesen sza­bályos a szerbben, horvátban stb. (vö. kath. szerb kríi, gen. kríía VÜK3, ca-horv. kríé, gen. kriza, LESKIEN, Untersuchungen 17, kaj-horv. kri£ ós kríé JAMBR., BELLOSZT., t. kríi, cs. kríi, lengy. krzyí, kisor. krií, kriíá: kreuz am rücken LESKIEN, Unters. 17. stb.). Ilyen szó a papot jelentő szláv popi> (vö. szerb, pop, gen. pópa, ca-horv. pop, gen. pópa, or. nont, noná, LESKIEN, Unters. 8), a «böjt» -öt jelentő posfrb szó (vö. erre LESKIEN, Unters. 10.), a kath. szláv mbsa (vö. ca-horv. inasa, kaj-h. mesa, cs. mse, 1. msza, szlov. mesa, mása EESETAR, Stokav. Diai. 41. és müve­met) stb. Már pedig a popi>, kríéb, postb, mbéa tárgyi okok­ból nem lehetnek közös szláv nyelvi jövevényszók. A szláv kraíh szó is tehát alakilag is, hangsúlya és a vokális quantitása tekintetében is alakulhatott teljesen szabályosan a szláv őshazából való kivándorlás után is, s ekkor megtörtént, hogy egy-egy szláv nyelvbe nem is tudott behatolni a szó. Más szóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom