Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1
SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. 55 szóban. Ez a másik csoport azt mondja, hogy a szláv szó Nagy Károly (ó-fn. Karai, Kari Arch. XXIV. 571.) császár nevéből átkerült szó, tehát lényegében olyan, mint a [germ.-gót] kaisar •>* szláv césarh: lat. Caesar. E nézetet először DOBROVSKY mondta ki, utána nagyon sokan vallották, így MIKLOSICH is (1. EtWb.). Az újabb időben ezt a nézetet vallja, hogy többet ne említsek, BAUDOUIN DE COURTENAY (a DALj-féle szótár legújabb, harmadik kiadásában), BUDMANI*) S ezt a tanítást hirdeti VONDRÁK is legújabb műveiben (1. Altk. Gram. 46., Vergl. Gram. I. 229—230, 309—10.). E férfiak nyilván azért hirdetik e tanítást, mert ők lehetségesnek tartják, hogy az ú. n. '''íorí-típusú szavakban nyilvánuló törvényszerű hangtani jelenség a szláv nyelvek elágazása után is működésben levő hangtani megfelelés lehetett. Ha mi ugyanis figyelembe veszszük, hogy a szláv *ort-, *olt- típusú szavakban nyilvánuló hangtani törvény szerint keletkeztek a következő földrajzi elnevezések: a mai bolg. Lom folyót egykor Almu(s)-nak hívták; a mai isztriai Albona várost horvátul Labín-nak hívják; az Élbe folyót egykori Albi(s) neve alapján csehül Labé-nak, lengyelül Laba-nak nevezik; az isztriai Arsa, régi lat. Arsia folyót horvátul Rasa-n&k hívják, a quarnerolo-i olasz Arbe szigetet horvátul Rab-nak hívják. S itt van a m. Rába, a mely egy *Arbo-bó\ (vö. Arr-ábo(n), HOLDER, Altcelt. Sprachsch.) szláv Rába közvetítésével érthető meg. Mindez nem volna lehetséges, ha az *olt, *ort>lat, rat fejlődés nem lett volna lehetséges a szláv népeknek az őshazából való kivádorlása után is (1. VONDRÁK Altk. Gram. 46., Vergl. Gr. I. 300.). Ugyanezt kell mondanunk a *tert- (*telt-), Hort (Holt)-csoportú szavakról is. Sofia bolgár fővárosnak Srjádec (vö. JIRECEK, Die Bomanen I. 33., MNyv. II. 101.), Srédec a bolgár neve; ez a név az V—VIII. századi Serdica névből alakult szláv hangtani törvényeknek megfelelően. A szerb-horv. Srljem, Srem *) Nagyon tanulságos, hogy BUDMANI azért sem tartja az egységes szláv nyelv korából való szónak, mert az ó-egyh. szláv emlékekben a [3aatXsó<;-t mindig césafh-val, carL-ral fordítják (1. horv. akad. szót: «Ne moze se reci da je rijec praslavenska vec radi dóba u kője se primila, pa i s tóga sto u naj starijim staroslovenskijem knigama mjeste kralh ima svagda césarh istina da se grc. (BaaiXeóc prevodi césarh i car» V. 450. 1.