Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1

22 MELICH JÁNOS. 161.), *krisztyan-nak, *6m?-nek*) volt írva s így is ejtették. A keresztyén-re meg mintha adatunk is volna; JBRNEI «Magy. Nyelvkincsek» czímű müvében közöl egy 1278-ból való «Villa Cruciferorum Cryztyan vocata» adatot (vö. OklSz. 1264-ből való kyreztyen; a szó eredetére 1. «Szláv jövevényszavaink)) czímű művemet). Az eddigiekből láthattuk, hogy a morotva, korcsma a magyarban máskép fejlődtek, mint a göröncsér, köröszt, körösziyén szavak, a melyekkel minden bizonynyal teljesen azonos fejlődésűek a gerezna, bürü, görög szavak. Az az egységes alap, a melyből ASBÓTH a fentebbi szavakat magyarázza, helytelen alap. A morotva-t, korcsma-t nem szabad egy bolg. mrHva-ból, kr^cmaból magyarázni, a mely először a magyarban *mrétva-vá, *krécsmavá lett volna. Minthogy ASBÓTH a göröncsér, köröszt szavakat is bolg. gr^ncar-, kr^st-ból magy. *gréncsár, *krészt alakon keresztül magyarázza, kérdés, hogy a régi magy. grincear, krist alakokat szabad-e zárt közép é'-vel olvasnunk, vagy pedig úgy kell olvasnunk őket, a hogy írva vannak, tehát i-vel. Az első nagy akadály, a mi az i betűnek é hangértéke ellen szól, hogy a lat. grincear görög betűkkel korábban van feljegyezve ypwz&pi-ii&k, s a hol a szó előfordul, ott a latin szöveg csak magyarázza az eredeti görögöt. A kétféle betűvel feljegyzett szó az i hangzás mellett szól. (Hasonló szó a m. Körös folyó neve, mely görögben Kpíoo<;, latinbetűs írásban Cris stb. 1. MHK., MNyv. II. és itt alább). A második ok, hogy itt az * i-nek olvasandó, hogy a szláv h félhangzót nemcsak a krist (kereszt) szóban írják emlékeink i-vel. Ott van a HB. timnucebelevl adata (vö. 1341-ben Thimlech hegy OklSz.), a mely szláv thmnica szóból ered. De legfontosabb bizonyítéknak tartom, hogy az -hno képző tulajdonnévi származékokban -iw-nak, -yn-nak van írva; ide való példák: Balaton: 1055-ben : bolatin, balatin; későbbi oklevelekben sokszor Balatyn, Balatym (KOVÁCS, Index). Hogy e név a szláv blathn melléknév*) E szóról én is, ASBÓTH is részletesen írtunk Nyr. 29 : 503, 560; a szláv bírvt vagy brívt: ponticulus-t A. különválasztja a brüví: supercilium szótól. Most ezt tartom én is helyesnek, 1. BERNEKBE, EtWb. 92.