Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1
SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉBŐL. 17 B > e, e («-oö)-re: eczöt, ecz'ét, eczet < ocht, észtéze (Nyr. 32: 312) < sthza, len < Ihn, ösztön < ostbn, tömlöcz < thmnica stb. Ilyen helyzetben B helyén o-t, B helyén e-t találunk az ó-egyh. szláv nyelvemlékekben is, a délszláv nyelvek közül pedig vannak a bolgárban olyan nyelvjárások is, a hol a B helyén o-t, a B helyén pedig e-t ejtenek. Ez okok alapján ASBÓTH e félhangzómegfeleléseket a legerősebb bizonyitékoknak tartja a mellett, hogy bolgár nyelvjárásból ért minket a legerősebb szláv hatás. Az r-és Z-től független helyzetben levő B, B-kről ezúttal nem beszélek, bár itt is sok a megjegyezni valóm (vö. pl. pokol). A mit mármost ASBÓTH a írBí(B), ÍZI>Í(B) és thrt(h), ÍBZÍ(B) típusú szavakról mond, az csak folyománya a fentebb mondottaknak. Mindenekelőtt arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kétféle eredetű szavak trt-, íZí-ben összeesvén már a legrégibb időben (tehát jelen esetben a IX., X. században), az átadó bolgár nyelvjárásban úgy hangzottak, mint ma a keleti bolgár nyelvjárásokban. A keleti bolgár nyelvjárásokban pedig az az eufónikus szabály van, hogy tekintet nélkül az eredetre az r, l előtt hangzik egy B (tehát a régi B és B helyett csak egy hang, a melyet ma B-nek írnak), ha az r-et, Z-et egy mássalhangzó követi, ellenben az r, l után hallható a % ha az r-et, Z-et két mássalhangzó követi. A keleti bolgárban g%rk (görög), v% rsa (varsa) stb. mellett kr^cma (korcsma) stb. hangzás van. Példákon kifejtve ASBÓTH tanítása ez: A magyar barlang, borda, kormány, gerlice, varsa, morotva, görö'ncse'r stb. egy keleti bolgár nyelvjárásra emlékeztető bolgár b^rlog, b^rdo, k^rma, v^rsa, mrHva, gr^ncar stb. szavakból lett, s a magyarban először *bérlog-nak, *bérda-nsik, *kermá(ny)-nELk, *gerlice-nek, *versa-nak, *mré'tvanak, *gré'ncsár-nak stb. hangzott. A későbbi alakok (barlang, borda stb.) illeszkedés útján keletkeztek (e ~ ő hangról szól Nyr. 29 : 564., NyK. 33 :217.). A Üt-csoportnál szintén lehetségesnek tartja, hogy a keleti bolgár dHg, bHgare, cHwbk stb. alakokból valók a dolog, bolgár, csolnak stb. szavak, de itt az l hang miatt az B-ban nem e-t, hanem o-t keres az átvételkor (régebben más volt a nézete e tekintetben). Ha az ember nemcsak azt nézi, hogy elméletileg mi lehetséges, hanem kutatja, hogy adott esetben mit szólnak az elég bőven folyó nyelvtörténeti adatok, akkor ASBÓTH magyarázatára Nyelvtudományi Közlemények. XXXIX. 2
