Nyelvtudományi Közlemények 39. kötet (1909)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink eredetéről 1
SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK EREDETÉRŐL. 1 1 A ki mármost tudja, hogy a tatárdúlás előtt, tehát a XIII. században és előbb is történtek hazánkba bolgár-szláv (Arch. XX. 119.)bevándorlások; a ki tudja, hogy a bolgár-szlávok közt a X—XI. század folyamán voltak mohamedán vallásúak is, a kik a szláv emlékek tanúsága szerint «BT> őoxMHrfexT.)) éltek: az nagyon is érthetőnek fogja találni, ha azt mondom, hogy HUNFALVY helyes nyomon jár, a mikor azt mondja, hogy a pesti izmaeliták (szerecsenek) Bulgáriából ide vándorolt mohamedán bolgár-szlávok voltak, a kik az itt talált Ofen-t akár le is fordíthatták.*) Egyszóval: Pest városára hivatkozva állítani, hogy itt hajdan szebb bolgár élet volt;**) elmondani, hogy ez is tanú, hogy itt a szláv őshazából s nem a Balkánról ide került bolgár lakosság volt: olyan mese, a melyet az költhet, a ki a történetet nem veszi figyelembe. 3. Pest városa nevén kívül ASBÓTH szerint «minden hangtani mozzanat a mellett szól, hogy a szók többsége bolgár nyelvjárásból származott* (NyK. 30:229.). Kégebben a bizo*) E fejtegetés nem érinti azt a felfogásomat, hogy Erdélyben, ha egyáltalában szlávok laktak, csakis keleti bolgár nyelvjárást beszélő bolgár-szlávok lakhattak (1. művemben a megfelelő helyeket, továbbá MNyv. II. 49. stb., 97. stb. és Nyr. 36 : 162—163.). Kétségtelen az is, hogy hazánkba már a tatárdúlás előtt is történtek bolgár-szláv bevándorlások (vö. pl. a spolavati, Archív IV. 513.). Úgyszintén vallom azt is, hogy a honfoglalás ideje táján hazánk egyes részei a bolgár birodalomhoz tartoztak. A bolgár történetírás pl. Ménmarótot, továbbá Ajtonyt bolgár-török fejedelemnek, főúrnak tartja; de ez urak szlávsága semmivel sincs bizonyítva. A hazai bolgár birtokokra vö. Árpád és az Árpádok 66,' 68, 91, 92, 234, 272; lakatlan területre 143. 1., s 1. még NAGY GÉZA érdekes fejtegetését «Butaul zoapan, Buila zoapan» czímmel Arch. Értesítő, új foly. 28: 127. s köv. 1. — A Jeruzsálemben tanuló magyar szerecsenekre vö. PAULER GY. A m. nemz. tört. II. 643. 1. 69. jegyzet. **) PAULER szerint (A magy. nemz. tört. Szent Istvánig 176.) ez izmaeliták Nagybolgárországból jöttek, mert «Pest szláv neve ép oly keveset bizonyít e mellett, mint nem bizonyítja Csongrád vagy Esztergom szláv neve magyar lakóinak szlávságát». PAULER feledi, hogy Pestnek, Csongrádnak azért a szláv nyelvekhez mégis valami köze van, a mit meg kell magyarázni.