Nyelvtudományi Közlemények 38. kötet (1908)
Tanulmányok - Pröhle Vilmos: Tatár nyelvjárási adalékok - I. 63
96 PBűHLE VILMOS. jáwas bulsay básarlar, urtáca bulsay yan jásarlar. 94. bájngy mórgase k§j§k bulsa da, t'ét'éné tuyrg. 95. áuze kejgk bulsa da, báj ule suildsén. 96. bájney áuz§ kgjek bulsa da, suizé tuyrg. 97. béráui sejgr sáuwa, bérdui muyezgn tóta. 98. bijádán ála da tuya, kóla da tuja. 99. bötSn dunjáng síi álsa, utrdákká ni yám bár t 100. birsáy álgrsgn, iksdy urgrsgn. 101. béjéj bélmdgdn ájüya uram tár. 102. birgdngd bér da kuip! ályanya álte da áz. 103. bér bglcerak sgjgr hétén kistűmé bglerata. 104. bér ir %átgn álsa, áltmgs yáten jeylar imés. 105. buiré da tuk bulsgn, huj da béten bulsgn. 106. bulgr dddm un jasénddn bás buler, bulmas adam k§rgkka jitéssá da jas buler. 107. bármaklar da bár se da tigéz tüigél. 108. bukka kerak tábeler. 109. báj estendd jáye kéjem kuirsdlar, rnuibdrdk bulsen, dirldr; járle SstSndd kuirsálár, kémnéké t dirldr. 110. bájngy mdcésé da kuján tóta. 111. bélmdjméu bér suiz bélamén iké suiz. 112. bál tótkan bármayen jálar. 113. báyüc§ya barma, báseyo kájru álma. 114. bájne mái básar, járl§n§ bála básar. 115. balek ézldr, kájda tirdnrdk; dddm ézlár, kájda já%s§rak. 116. bité dddb bélmagán, kmté táhárát kuirmdgdn. 117. buiré kártajsa étliir kelkesé bula imés. 118. buj ésldmáj, szerű lesz, királynak tesznek. 94. Ha ferde is a gazdag kéménye, egyenes a füstje. 95. Ha ferde is a szája, gazdag ember fia szóljon. 96. Ha ferde is a gazdag szája, egyenes (= helyes) a szava. 97. Az egyik feji a tehenet, a másik a szarvát tartja (v. ö. a 90. számút). 98. A kanczától tarka is születik, fakó is születik. 99. Ha az egész világot elönti is a víz, mit bánja a kacsa? 100. Ha adsz, kapsz; ha vetsz, aratsz. 101. Tánczolni nem tudó medvének szűk az utcza. 102. Az adónak egy is sok, a kapónak hat is kevés. 103. Egy sáros tehén az egész csordát besározza. 104. Ha egy férfi házasodik, hatvan asszony sír (imés = mint mondják). 105. A farkas is jóllakjék, a juh is egész legyen. 106. A valamire való ember tíz éves korától fő (ember), a semmire való ember, ha negyven évet ér is, fiatal. 107. Az ujjak se mind egyenlők. 108. Trágyához akad lapát. 109. Ha gazdagon látnak új ruhát, azt mondják: áldott legyen (= kotló bulsgn), ha szegényen látnak (új ruhát), azt mondják: kié? 110. Gazdagnak a macskája is nyulat fog. 111. «Nem tudom», egyszó; «tudom» két szó. 112. A ki mézhez nyúl, megnyalja a ujját. 113. Javashoz (bűbájoshoz, jövendőmondóhoz) ne menj, fejedre gondot ne végy. 114. A gazdagot a vagyon nyomja, a szegényt a gyermek nyomja. 115. A hal azt keresi, hol mélyebb; az ember azt keresi, hol jobb. 116. Arcza tisztességet nem tud, a feneke mosást nem látott. 117. A mondásként, a farkas ha megvénhedik, ebek csúfja lesz. 118. Nem a test
