Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - III. 24

A MAGYAR SZOTARIRODALOM. 37 is használta, másodszor pedig azt, hogy CALEPINÜS számtalan kiadása közül a szerkesztő a 1544. év előtt megjelent kiadások valamelyikéből dolgozott. Ha e három főforrással az összes czikkeket összehasonlítjuk, csak igen kevés marad olyan, a melynek az eredetije nincs meg CALEPINÜS 1544. év előtti kiadásai valamelyikében, PAPIAS-nál vagy BALBUsnál. Ezt a negyedik forrást mindezideig nem tudtam megtalálni, de állíthatom, hogy ez a forrás sem PEROTTÜS, sem pedig ALEXANDER DE VILLA DEL A kimutatottak alapján állíthatjuk tehát, hogy a Gyöngyösi Szótár-töredék szerkesztett mti. b) A szótártöredék jelenlegi kézirata öt írónak a másolata. Ez öt írót biztos nevek hiányában A., B., C, D. ós E. betűkkel jelzem. Az öt író közt a terjedelmes kézirat így oszlik meg: A írta az Abba—Archisinagogus közé eső szavakat, B « Archisterium—Asserere « « « A « Assertor—Azolos « « « C « Baal—Baro « « « A « Baronissa—Bella « « « B i Bellum—Calatus * « « A « Calati—Celebriter « « « D « Celebresco — Cementarij « « « E « Cementicu8—-Cilones « « « Az öt író közül legtöbbet írt A., utána B., legkevesebbet D. Ez az öt író a kéziratot másolta, a mi abból következik, hogy a kéziratban több másolásból eredt hiba van, valamint abból, hogy a kézirat jelenlegi alakja annyira törlés nélküli, hogy ez nem lehet az eredeti fogalmazvány. A kéziratban ugyanis Jo szakach, bolth, aceronitus stb. helyett Jo szagath, bolch, aceronicus stb. van írva, s az ilyen c pro t hibák csakis másolásból eredhetnek. Kik lehettek ezek a másolók, s ők-e egyszersmind a szótár-töredék szerzői, oly kérdések, melyeket érintenünk kell, de a melyeket el nem dönthetünk. A szótár-töredékben sok olyan czikk van, a melyben «nos, apud nos» kitétel van s a melyből a szerzőkre valamilyen következtetést lehetne vonni. De nagyon kell vigyáznunk e kitételekre is. A Szótár-töredékben pl. ez áll 643: «Aera: greca dictio est: qu§ aput nos lolium significat: