Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok. (I.) 345

350 PÁPAY JÓZSEF. sau»r naiidrds, loyydr bhs. Ibyydr siiahmal-kemna oy'gdlna Ivyds. úbyydr malai yanádinUn f» saudr lauSl: idbyydr, niydn mosaidt áratelna eu&tlila/» Ibyydr lau§l: uniydn yoza ma uer arí tvihm.D — auer-ki an' tvihn, am'fíoypözítyna budi Ivp-töfíirlem.)) -— uandam! — Ibyydr lau§l — ma manhm niydn %oza.r> niydn lauhydn: tyuipm iöfdlidnddt min eudthmdn.)) — yuiydn lauhydn: «iöy§lidndemdn al eudtlüahn! min ues iouthmdn.» ues lau§l: vmanem al ioudahn! ma idy'k ieglem.» — idy'k lau§l: nmanem al venzll ma tut yördtlem.u tut lauSl: nmanem al yördi! ma pampái Illem.)) pampái tutna kuzdm'sa, mola arat pam bs, áratelna kuzdm'sa. Ibyydr sut uerds. 2. Svrt. asnl sbziliitdal svyat ioyanna svrt /ühs. «nvy, lau§l, uenie uolay yui ösdn / ittam yandi: neyyo uelftdshdi pnraidl, yandi ney%oina siiáhlaidn-gi, put-kbrdi nalna ioutlaidn, seda i yvlhn.)) A nyúl [tovább] ugrott, egeret talált. Az egér a mint meglátta, bement a lyukba. «Egér, miért bújsz el?» A nyúl szól: «Egór, az asszonyok holmiait mind valamennyit rágd el! (tk. vágd el.)» Az egér mondja: «Az asszonyokhoz semmi közöm (tk. dolgom) sincs.)) — «Ha nincs közöd, a lyuk száját (tk. ajtaját) ebfejjel zárom le.» — «Nem a! —mondja az egér— megyek az asszonyokhoz.)) Az asszonyok szólnak: «Az emberek íjidegeit mi elvágjuk.» Az emberek szólnak: «A mi íjidegeinket ne vágjátok el! mi a víziszörnyeteget meglőjük.)) A víziszörnyeteg szól: «Engem ne lőjjetek meg! a vizet megiszom.)) A víz szól: «Engem ne igyál meg! a tüzet kioltom.» A tűz szól: «Engemet ne olts ki! a fűrakást megeszem.» A fűrakás a tűztől elhamvasztatott, a mennyi fű csak volt, mindvalamennyi elhamvadt. Az egér törvényt tett. 2. A csuka. A medve lépegetése közben a folyóban a csuka fölvetődött, «Te, mondja, valóban derék ember vagy! Itt van az osztják ember vadászati ideje, ha az osztják ember meglát, . . . vasnyíllal lő rád ós itt halsz meg.» A medve kétfelé nézeget: «Itt, úgy-