Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A háromszéki nyelvjárásról 309

A HÁROMSZÉKI NYELVJÁRÁSRÓL. 333 HoRGERt is MNyv. 1 : 448. 1. A kétféle á (*i és *é) kiejtésében legalább én nem vettem észre itt külömbséget, pl. fe-k és f&l (fék, fél), és tán igy is jelölhetnők az efféléket: fétk, feü. Az egyszerűbb változatok csak ritkán jönnek elő, férfiak beszédében, s hátrább eső szótagokban pl. egyek, kenyér, kakastar ej (' erősebb hangsúlyt jelez); ime ott is legalább e. Az o és ö hangzóknak liquidák és pótlónyujtás folytán való meghosszabbodásánál, a mennyire megfigyelhettem, szintén inkább széles ejtésű változatok járják, mint szűkek; s az o ilyen változatai mind és az ó'-nek pótlónyújtásból származott meghosszabbodásai egyszersmind diftongizálódnak is. Pl. raljt és röH is; vöt, föt, föd, bot (böjt), de inkább vaU v. vöfit, fa%t v. fö'H és fcttd, boH, mint láttuk. Az e a nem, hanem, sem alakokon kivül, minőket az Orbai és Kezdi hegyalatti részein láttunk, olyan esetekben is hallható, a melyekben a köznyelvben nyilt e van, pl. kecske, cseléd, cserép, cserél. Az ilyen e helyén mintha sokszor még zártabb hang (e) volna. V. A bodoki hegységen túl, az Olt mellékén egy másik tájszólás következik, mely az említett folyó mellett a bal oldalon Sepsiszentgyörgy fölött mindjárt Árkossal, a jobb oldalon meg, azt mondhatni, már egyes sajátságaiban Gidófalván, Fotosmartonoson és Angyaloson kezdődik, illetőleg végződik. Mert e tájszólás az Olt mellett tulajdonkép felülről lefelé húzódik. Innen, mint a lakókat «Otmejékieknek» (Oltmellékiek) nevezik, Oltmellékinek is nevezhetnők. Minthogy azonban az Olt melléke lennebb is tart, ez nem volna szabatos elnevezés; s minthogy ez a vidék nem egyéb, mint a mai sepsi járás s a régi Sepsi-szék felsőrésze, ós mivel alsósepsi táj szólásunk is van : czólszerűbb lesz felsősepsi tájszólás néven neveznünk. E tájszólás alapjában egyezik a szentlélekivel; csak kisebb eltérések vannak köztük. A felső nyelvállású, í, ú, ü hangzók használata általában ugyanaz, mint az előbbiben, azzal a kis külömbséggel, hogy bár már Angyaloson és Fotosmartonoson is találkozhatni a rendes hosszúságú í, ú, w-vel, mégis Gidófalván is még legtöbbször az alsósepsi tájszóláshoz híven a rövid i, u, ü járja (azért e három átmeneti községet inkább Alsósepsibe számíthatjuk); míg viszont a Sepsiszentgyörgytől csak egy hegygyei elválasztott, oly közel fekvő Árkoson még tán hosszabb %, ú, w-t hallani a hangsúly hatása alatt, mint az előbbi tájszólásban.