Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)
Tanulmányok - Erdélyi Lajos: A háromszéki nyelvjárásról 309
A háromszéki nyelvjárásról.1) A székely nyelvjárásokról GELBJI KATONA ISTVÁN Magyar Gramatikátskája (1645.), sőt már BENCZÉDI SZÉKELY ISTVÁN ós SZAMOSKÖZY ISTVÁN XVI. századi erdélyi történetírók óta sokan és sokat írtak. Kivált mióta a XVIII. század vége felé a nyelvjárásokra s a székelyekre is ráterelődött a figyelem, és mióta a múlt század elején nyelvjárásaink osztályzásával és sajátságaik leírásával is megpróbálkozott PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM, a költő és tudós, s GÁTI ISTVÁN, egy magyar gyorsírás-rendszer feltalálója. És kivált mióta a hatvanas évektől fogva BUDENZ, LŐRINCZ KÁROLY és KRIZA különösebben ráirányították a figyelmet a székely nyelvjárásokra, s mióta külömben is nyelvészetünk újabb és nagyobb lendületet nyert. Ma már egész kis irodalmuk van. Ez irodalmat érintve és összegezve, a XVIII. században KALMÁR GYÖRGY Prodromusa (1770.), BENKŐ JózsEFnek, a tudós középajtai református papnak Transsilvaniája ós egyéb müvei, s ezeken kívül BOD PÉTERnek a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban levő «Siculia hunno-dacica» czímü kéziratban olvasható történeti munkája említendő, melyben a székelységet s annak székeit, köztük kivált szülőhelyét, Kézdiszéket részletesen ismerteti s mely BENKŐ müveinek is forrásul szolgált.2) Utána a szintén székely születésű BARÓTI SZABÓ DÁVID Kisded szótára (1789.), Magyarság virági (1803.) s egyéb művei: Orthographiai és grammatikabéli észrevételei (1800.) stb. említendők;3 ) míg P. HOR-1) Ily czímen készülő történeti alapú monographia bevezetése. Bemutatta szerző a M. Tud. Akadémia I. osztályának 1906. jun. 11-ikén tartott ülésén. 2) L. Nyelvjárásaink ügye ós teendőink ez. dolgozatomat, M. Nyelv I. évf. 294. 1. 3) Külföldön meg ADELUNÖ Mithridatese 2: 780. 1.
