Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)
Tanulmányok - Melich János: A magyar szótárirodalom - IV. 165
196 MELICH JÁNOS. tések vannak. így az 1597. évi kiadásban jelennek meg először a következő nép- és földrajzi nevek: SZIKSZAI F. 254. 1.: «Bistricia — Besztercze*: MA.3 : ^Beszterce— Bistricia» | SZIKSZAI F. 252. 1.: «Cirkassus — Cserkesz*: MA.1 : tCzerkesz — Circassus* | SZIKSZAI F. 254. 1.: «Medius Mons — Felsőbánya* : MA.1 : Fölső bánya — Modius mons, Civit. Vng.» | SZIKSZAI F. 253. 1.: «Carmanus — Karmany»: MA.1 : «Karmany— Carmanus* | SZIKSZAI F. 253. 1.: «Guncium — Kőszőgh» : MA.1 : «Kőszeg — Guncium, Civit. Vngarias» | SZIKSZAI F. 251. 1.: «Marmaciia, Marmarussa — Maramaroso : MA.1 : aMáramaros — Marmaoia, Marmarussa» | SZIKSZAI F. 254. 1.: «Altinium — Tolna": MA.1 : «Tolna — Altinium, Civitas Vngaraa stb. stb. A nép- és földrajzi neveken kivül hadd álljon itt még néhány fogalomszó, a mely MOLNÁR szótárában megvan s a mely SZIKSZAI FABRICIUS Nomenclaturája külömböző kiadásai közül az 1597. évben megjelentben fordul elő először: SZIKSZAI F. 145. 1.: «Carnifex, tortor—Hober, hengen: MA.1 : «Henger — Carnifex» | SZIKSZAI F. 19. 1.: «Caryopliillum Judicurn, május — Savga rosa, Cassai rosa*: MA.1 : «Kassai rosa — Lychnis» | SZIKSZAI F. 69. 1.: «Culter prascisorius —• Csoroszla, Lemezvas»: MA.3 : «Lemezvas — Culter praecisorius in aratro» j SZIKSZAI r. 159. 1.: «Merenda, Antecoenium — Osonna, lorant* : MA.1 : «Lorant — Merenda, Antecoeaium» | SZIKSZAI F. 257. 1.: «Allodium — Majorh&z)): MA.3 : «Majorház — Allodium» | SZIKSZAI F. 166. 1.: «Hydria, urna —Viz merő vódőr, vendely»: MA.1 : aVendely — Acrotophorum» | SZIKSZAI F. 162. 1.: «Caseus secundarius — uy lágy eayt, vagy az első teynek az savójából csinált sayt, sendicze»: MA.1 : ((Sendicze — Caseus secundarius» stb. stb. Azt hiszem, az eddig felhozottakból eléggé kitűnt, hogy MOLNÁR ALBERT SZIKSZAI FABRICIUS Nomcnclaturája 1597. évi kiadását dolgozta fel szótárában. Hogy e két főforráson kívül mely magyar könyvekből merített még MOLNÁR az első kiadás alkalmával, nem tudom megmondani. TOLDY FERENCZ (A magy. nemz. irod. tört.2 I. 82, *106. 1.), s utána SZAMOSI JÁNOS (Szenczi Molnár Albert mint szótáríró: Irodalmi értesítő, szerk. MÁRKI S. Bpest 1874:139. 1.) azt állítja, hogy MOLNÁR egyik magyar nyelvi főforrása KÁROLI Bibliája lett volna. A dolog nagyon valószínűnek látszik, én
