Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Értesítő - Irodalom - 140

140 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. jal, kirg. jal (oszm. jalá) lásst sich mit skr. $ála- buschel, máhne vergleichen». A tör. jal pontos megfelelői, a mint NyK. 35: 269. kimutattam, megvannak az egész altajiságban (vö. csuv. sÜGe, jak. siál, mong. del), s az alapalak *dele; ez persze nem igen illik a szkr. gála-hoz. Voltaképpen csak azt akartam e pár példával bizonyítani, hogy mindaddig, a míg az altáji nyelveket, különösen a csuvast és a mongolt jobban nem ismerjük, korai a török-árja nyelvérintkezésnek kétségkívül érdekes, de bonyolult problémájával rendszeresebben foglalkozni. G. Z. Irodalom. Keleti Szemle. VI. 2—3. sz. (MUNKÁCSI B. Die Urheimat der (Jngarn. — Kunos I. Adalékok a jarkendi törökség ismeretéhez. [Különnyomatban is.] — BALHASSANOGLU. Une inseription turque ;\ Kütahja. — MUNKÁCSI B. Beitráge zu den altén arischen Lehnwörtern im Türkischen. — U. a. gyaláz, gyárt, özön.) Nyelvészeti Füzetek. Szerk. SIMONYI ZSIGMOND. 27. NÁDAI PÁL. A magyar népetimológia. — 28. SIMONYI ZSIGMOND. AZ ikt-s ragozás története. — 29. BÖSZÖRMÉNYI GÉZA. A jánosfalvi nyelvjárás. — 30. GBLEJI KATONA ISTVÁN. Magyar grainatikatska. Jegyzetekkel újra kiadta SIMONYI ZS. — 31. TELEKY ISTVÁN. A tárgyeset Arany Jánosnál. Budapest. (Athenasum.) SIEGESCU JÓZSEF. A román helyesírás története. Budapest, 1906. Pfeifer Férd. biz. SZAMOTA-ZOLNAI. Magyar Oklevélszótár. 13. füzet. (Tarficzk— ültetés.) Budapest, 1906. Hornyánszky V. Finnisch-Ugrische Forschungen. Bánd IV. heft III. (POIROT J. Recherches expénmentales sur le dialecte lapon dTnari. — KROHN KAARLE. Sampsa Pellervoinen < Njordr, Freyr ? — MIKKOLA Joos. J. Nachtrag zum obigen.) GODENHJELM B. F. Deutsch-finnisches Wörterbuch. Saksalaissuomalainen sanakirja. Zweite, umgearbeitete Auflage. Erster Teil. A—N. Helsingfors. (Finn Irodalmi Társaság.) Monumenta Estoniae antiquae: I. Setukeste lanlud. Töine köide.. Helsingis, 1905. (= Suomalaisen Kirjallisuuden Seuran Toimituksia 104. osa. II.) NIELSEN KONRÁD. Die Qnantitátsverháltnisse im Polmaklappi schen. II. Nachtiag und Register. Helsingfors, 1905. (=Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. XXIV.) NIURENIUS OLAUS PETRI. Lappland eller beskrivning över den nordiska trakt, som lapparne bebo i de avlágsnaste delarne av Skandien eller Sverge av — jámte svar pl átskilhga fr.ígor rörande lapparne iiv ERICUS PLANTINUS. [Kiadta WIKLUND K. B.l (Bidrag ti 11 kánuedom (un de svenska laudsmftlen ock svenskt folkliv. XVII. -í. Uppsala, 1905.).