Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Kodály Zoltán: A magyar népdal strófa-szerkezete 95

A MAGYAE NÉPDAL STEÓ FA-SZERKEZETE. 101 és periódus funkciója közt álló sortipust állapít meg, amelyet «Pressrhytmus»-nak nevez; s az ilyen 4-est («gepresste 4-er») megkülömbözteti a normális 4-estől. Ekképen külömbözik a mi táblázatunk III. sz. képlete a Ha. első felétől. De hasonló külömbség van a VI. sz. képlet és a normális 3-as (——'-—'- —) közt; a VII. sz. és IV. sz. közt. A VI. középen áll a normális 3-as és a normális 6-os (IV.) közt; a VII. első tagját alkotó 4-es a normális 4-es és a periódus közt. Súlyos vagy tömör soroknak nevezném ezeket, megkülömböztetésül a normális soroktól. Keletkezésük nemcsak úgy képzelhető, a mint táblázatunk a III-ét és Vl-ét mutatja, t. i. gyorsulás és gyengülés által, hanem fordított irányban is: fázisszaporodás és velejáró súlyosbodás útján. Vagyis ilyen módon a normális sorok megközelíthetik a súlyosakat. 4-es : -L. _ J L_J— y _.'_ y

w

_'_

wo

_ró

wo

_'__

u A- / \ \& *\j \j v *£> w ~**J ^J v£> w w \J ^ w \J A b-as J -*- '- '- /ró w

w

ró ^

w

ró *-" A/^ u

ÜI -w- '4 v. »» O ^ u w A A 11-fázisú sor harmadik tipikus alakját a VIII. formát, még nem részesítette kellő figyelemben a magyar ritmika.*) Eredetét az V. vagy Vl-ban kereshetjük, ilyen módon : •tr (

lassítva ' • Ü U U U ! *ZJ ^J W yj.

gyorsítva W ^ <J l^O'^WJ^Z'^'^A Sajátságos jellegét az adja meg, hogy a «dipodikusan» árnyalt ütemek sorában egy megakasztja a súlyos és kevésbbé súlyos ütemek rendes váltakozását. A sor páratlan számú egyszerű ütemből áll, mindamellett a két szélén álló ütempárt erősen összetartja a súlykülömbség, a középső ütem hol az előtte, hol az utána állóhoz vonzódik, a szöveg és dallam szerkezete szerint. Gyors menetű 5-ös, többnyire a VIII. alatti tipikus formában. Más előforduló alakjai: *) Csak KÁLMÁN FARKAS említi, és DANKÓ kizárólagos sajátjának tartja. (L. SEPRŐDI dalgyűjtem. Ethnographia XII.) Valószínű, hogy DANKÓ a néptől leste el. %