Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906)

Tanulmányok - Kodály Zoltán: A magyar népdal strófa-szerkezete 95

A MAGYAK NÉPDAL STKOFA-SZERKEZETE. 1 99 Ezt a folyamatot a mi népdalunkon is megfigyelhetjük, éppen a ritmikai variánsok mutatják. Sok másodlagos ritmusú dalnak van olyan variánsa, a melyben elsődleges vagy az elsődlegeshez közelebb álló ritmusokat találunk. Gyakori eset ez a 11-fázisú soroknál. (Fázis az egyes hangadás, nem szótag: 10 szótagu sor lehet pl. több fázisú, melizmák által.) Az ilyenekből álló dalok egy része két alakban van meg: 4> y £ <-> &. o. y

w -*• —L

x

is fti.'*v

VÍI >«_*•• ^ * o:

.«. A sorokkal.*) Egy strófán belül is váltakozik a két forma. Néha annyira bizonytalan az előadásuk, hogy a 3-as ós 4-es közt lebegnek.**) Ez a bizonytalan közópalak átmehet a szigorú időmértékű, tánczszerű előadásba mint 4-es, mint 3-as, vagy pedig mint az a sajátságos sor, melyet az alábbi, a 11-fázisú sorok közös eredetét és viszonyát mutató táblázat VIII. képlete jelöl. VIII. W W KJ, *) A görög sémákat eredeti jelentésük szerint, mint a kótákkal teljesen egyenlő értékű jeleket használom. A mai viszonyokhoz alakított w . ss

T (vagy J.) és v — #^ (y

agy J

s

) jeleket

SARÁN alkalmazza. Tehát pl. a «magyar choriambus» képe ilyen : v . v v w_ .•'.=* .4, $ Jk JH (vagy J, J* £ J.) nem pedig _ w

w — A jelek fölé tett pont gyengébb mellékhangsúlyt jelent. **) Úgy hogy a mai «népdalszerző» sokszor nem tudja, hogyan írja le a nótáját. DANKÓ P. «Jaj de nagyon kerülget a szerencse* kezd. dala — 1. «Hattyúdalok», Schunda J. V. kiad. — az ének-zongora kiadásban így kezdődik: j'J J j '• J"J.J"j. [. J, J. J 4 \, A czimbalomra átírt kiadásban: „TOiJOT- IJlJÍ. v .