Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

8 MELICH JÁNOS. a mely szabályos alakulás a lat. páganus-hól (a lat. szó eredetére v. ö. «Christ und Kömer, Heide und nicht Eömer war fást gleicíi bedeutend», PAUL, Grundr. I. 354, «paganus . . . aus der Zeit, als sich das Heidentum . . . auf das Land flüchten musste», VONDRÁK, Altkir. gr. 42; a Narenta völgy lakói a IX—X. században Pagani, CONST. PORPH. 29. §.). Ha a magyar pogány szláv eredetű volna, azt várnók, hogy a legrégibb időben is emlékeink o-val írják. A legrégibb emlékekben azonban pagán az alak. A szláv nyelvek közül pagán alakot csupán a szlovénben találunk (PLETERSNIK) ; habozás nélkül azt mondanám, hogy a mi pagán-unk szlovén ere­detű, ha rendelkezésemre állanának megfelelő szlovén nyelvtörté­neti adatok; azonban a régibb osztrák szlovén alakok pagan-ról semmit se tudnak (v. ö. DALMATIN bibliaford., register: ajd, TRU­BER, 1575. évi káté: ajd Letopis 1891 : 139; MEGISER: haid, eth­nicus = aid, haidnisch = aidovskí, poganskí stb.). Ép ezért azt hiszem, hogy a pagán alak újabb eredetű a szlovénben, s a mi japánunkkal össze nem vethető. A m. pagán legvalószínűbben közvetlen olasz eredetű kifejezés, az olaszban a pagano nyelvjárá­sonként pagan-nak is hangzik (v. ö. piem. ol. pagán, GAVUZZI szót., stb.), s később a magyarban lett pogán-ná. pokol. Egyházi tartalmú iratokban, s így az óbolgárokban is, sűrűn van szó p o k o Írói. Az óbolgár emlékekben ezek a ki­fejezések : a) Gjeena, gjeona = fiíNa, fioNa, riiVHd; ennek a kifejezés­nek a mi emlékeinkben állandóan pukol a megfelelője, v. ö. Máté V. 22, 29, 30, X. 28, XVIII. 9. XXIII. 15, 33, Márk IX. 43, 45, 47 (Münch.-k.-ben 42, 44. 46. vers), Luk. XII. 5; egyéb óbolgár em­lékek: Supr. 65, 341, 353, 365. — Nagyon egyszerű rájönni, hogy az óbolg. fiíHA a gör. fésvva mása, a mely a gör. kel. szláv iratok­ban sokáig fordítatlan kifejezés volt (v. ö. JAG. Zur Entst. I. 18.). A X. században valaki a gör. féevva-t elnézte fevsá-nak, s hibásan lefordította a szót rod'b-nB.k (pcwk, a roditi: pc>/i,HTH : 7svvav igé­ből). Ezért az óbolg. nyelvemlékekben a poklot b) roo^b-nak (poA'iv V. ö. Supr. 397 : OT'k pc>A<* orHKHaaro, 405: po^v1 oi'NUNaaro), rodb-tvo-nak is hívják (v. ö. Supr.: 5: K'k pcw*<"i*KS orNkNoie, 9: pcv\kCTKA oi'NkNaaro, 55: irk pc^kcrirk orHkH'k'Lu'k, 121: irk po/i/kcruo OTHKHOÉ, 284: pcwkCTKS orNk-Hoy/woy; későbai kbg. emlékekben, JAG. EV. Dobr.). A pokolnak e félreértésből származó nevére v. ö. VONDRÁK czikkét (bécsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom