Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Ismertetések és bírálatok - Schmidt József: Trombetti Alfredo. L’unita d’origine del linguaggio. 451

ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 461 tekinteni eredetieknek: egy közép typusból kell kiindulni. Ez azonban kiáltó ellentétben van a tőle sem czáfolt leszármazási elmélettel: fejlődéstani szempontból kétségtelen, hogy a mai pithékoid pygmseusok, a ceyloni veddák és a középafrikai akkák, nem degenerálódtak, hanem primitív eredeti állapotban leledzenek (HAECKEL, Urspr. 19, 29, 48); épp így a cromagnoni gyönyörű koponyák birtokosai nem előzhették meg a neandervölgyi ősracet, mely fejlődéstanilag közelebb áll a jávai pliocaenből való Pithecanthropus erectushoz, az Anthropomorpha ez idő szerint legrégibb ásatag képviselőjéhez (HAECKEL, Urspr. 20, 46. PIANKE, Diluvium 143, 149. HÖRNES, Paláontologie 188). A Parte prima kilencz fejezetben gyökerekkel, thémákkal ós ragozással foglalkozik. T. meg van győződve arról, hogy a nyelv elemei a gyökerek, melyekből összetétel útján jött létre a szóképzés és ragozás. Az agglutinatio mint nyelvképző principium a nyelvalakulás bizonyos stádiumában kétségkívül jogosult, bár indogermanisták általában vallják hogy a legtöbb szóforma nem közvetlenül e folyamaton alapul, hanem néhány typikus minta szerint létesült analogikus képzés (1. pl. BRUG-MANN, Grr. P, 34. DELBRÜCK, Grundfragen, 117). De egészen másként áll a dolog, ha a nyelvalakulás primordiális szakába akarunk visszajutni. WUNDT nyelvpsychologiai kutatásai alapján alig lehet kétséges, hogy kezdetben vala a mondat: a legrégibb emberi nyilatkozatok hang-continuumok voltak, melyeknek összképzetek feleltek meg. Az összképzet aztán egyes képzetekre tagolódott, s igy a hang-continuum is kisebb hangegységekre. De még ezek a kisebb hangegységek sem lehettek (DELBRÜCK, Grundfragen 119 ellenére) gyökerek — s minden oda mutat, hogy nem is voltak — hanem csak szódarabok, primitív szavak, basisok, melyeknek bizonyos elemei csak későn szerepelhettek mint psychologiai jelentés-centrumok, azaz gyökerek, melyek azonban a nyelv életének egy szakában sem jelentkeztek mint önálló szók s nem is jelentkezhettek soha. Hogy mint vélekednek ma már a gyökerek realitásáról, mutatja a köv. néhány sebtében összeszedett idézet: «Die Wurzeln . . . sind nicht sowohl Bestandteile einer jemals gesprochenen Sprache als vielmehr die abstrakten materiellen Elemente ihrer etymologischen Zerlegung» (DODGE WECHSLERnól, Giebt es Lautgesetze2

. 58. 1.). «Das Wort Wurzel gebrauchen wir immer nur psychologischem Sinne» (BRUGMANN, Grr. I

2, 38). «Sie [die Wurzeln] sind grammatische Abstraktionen» (DELBRÜCK, Einl4.

136). «Wurzeln habén in der idg. Grundsprache ebensowenig existiert wie heut zu Tage» (HÍRT, Der idg. Ablaut 2) stb. stb. így állván a dolog, jogosult bizalmatlansággal kell tekintenünk T. analysisének eredményeire. Megjegyzendő, hogy T. e kérdést nem is érinti, hanem a