Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

38 MELICH JÁNOS. okvetlen az egyházi terminus technicusok alkalmával vétetett fel nyelvünkbe. vallás. A hazai szlovénben a vallásnak vadlüvanye, vadlivanye a neve, ez származéka a szlov. vadlüvati: vallani igének; ugyanígy ismert kifejezés a «Yénvodloványe» a tótban is (v. ö. Mali katechismus Debreczen 1750), a mely szó a tót vodlovati származéka. Mind a szlov. vadlüvati, mind pedig a tót vodlovati egy régi magy. *vadlani igének átvétele, a melyből a mai vallani lett ép úgy mint a HB.-ben hadlava ma hallá. E kitéréssel csupán a szlovénre történt magyar hatás régiségét akartam kiemelni. vasárnap, v. ö. A hét és napjai. vecsernye, veternye. Mindkét kifejezés egyházi term. technicus, az elsőnek jelentése : preces vespertinas, vesperae (v. ö. zsolozsma), a másodiknak preces matutinae. Átvitt értelemben aztán vecsernye általában esti (v. ö. Nomenclat. 1629: vespertina hóra —• vecsernyekor), veternye pedig reggeli (holvali) időt is jelent nyelvünkben (v. ö. Bécsi-k. Osyas VI. 4, XIII. 3, Joch. II. 23, IV. 13, Mich. II. 1 ; Apor-k. LXII. 7, LXII, 7, LXIV. 9, LXXII. 14, C. 8, CXXIX. 6.). Már ÁSBÓTH megírta, hogy mind a két szó szláv eredetű (NyK. XVIII. 365.), s az egyik a szláv vecen* (est), a másik a szláv utro (hóival, reggel) származéka. Minket természetesen első sorban az érdekel, gör. kel. vagy pedig róm. kath. szláv kölcsönzés-e a vecsernye, veternye szó. Kezdjük a veesernye'-vel. A vecsernyére az óbolg. emlékekben két kifejezés van: a) jesperina : K-.ciifpmu. E kifejezés előfordul az Euch. Sin. 109.1apján: MCAHTKA K'K CKATíftMFi MAT'kA,ÉC/S\TkHHI|,líK HA ÍCIIípHN'lv = molitva vi. svetajg, p^hidesetanicjg, n&jesperiné. Ez a kifejezés a gör. éouépa-ból alkotott szó (v. ö. MIKL. Lex. p.). b) vecerhnja = KÉYfpkiiid (v. ö. Supr. 249. és MIKL. Lex. pM JAG. Zur Entst. I. 13.). Ma ez a kifejezés az oroszban (Be^epHa), a szerbben (Be^iepaa, Beiepme), s bizonyára a bolgárban is. A magy. vecsernye lehetne gör. kel. szláv, csak az a baj, hogy vannak róm. kath. szláv népek is, a hol vecerna a kifejezés. Ilyen nevek: 1. szlov. vecernica (Letopis 1891 : 130.), kaj-horv. vecernica és vecernja (PLETERSNIK; Bad CXVI. 114.), ca-horv. vecernja (SURM.~ Acta croat. 210, Starine VII. 94, 95, 102, 103, XIV. 218.), t. vecierna (délutáni istentisztelet az ág. ev.-nál). A mint az idézetek bizonyítják, róm. kath. szláv népek is ismerik a vecernja szót. — A róm. kath. szlávság másik kifejezése