Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

34 MELICH JÁNOS. XII. 50, XIII. 56, Luk. X. 39, 40, Ján. XI. 315, 28, 39. - m.hug; Euch. Sin. 120. | bolg., szerb, horv., szlov., or., cs.-t. sestra). A szláv sestra jelentése «schwester», de mind a gör. kel., mind pedig a róm. kath. szláv apáczák (v. ö. DALJ, JUNGMANN, LINDE szótárait) egymást sestra-kr\nk hívják. A m. szesztra szóról épp ezért nem lehet eldönteni, hogy gör. kel., vagy róm. kath. szláv eredetű-e. Azonban ha figyelembe veszszük, hogy az apáczákat csak a latin egyházban hívják hivatalosan soror-oknak, schivestereknek, s hogy maga az apáeza szó is róm. kath. szláv kifejezés, igen valószínű lesz, hogy a szesztra kifejezés is róm. kath. szláv. Végül még két dolgot jegyzek meg: Hazánkban Veszprémben Szent István alatt kétségtelenül gör. kel. apáczák voltak, de milyen anyanyelvűek voltak, nem tudni. Kálmán alatt katholikus a klastrom, s görögül benne senki se ért. Valószínűtlen, hogy a gör. kel. apáczák terjesztették volna el a szesztra nevet. A másik megjegyzésem arra vonatkozik, hogy ha a ma áiv&tos sveszter tanító nénék elnevezése alapján is, de egyébként is tudjuk, hogy mai svesztereink nagyrészben németek, éppúgy a szesztrá-k közt is igen sok szláv (szerintem róm. kath. szlov.-horv.) lehetett, mert külömben érthetetlen a szláv név. szombat, v. ö. A hét és napjai. szövétnek. Egyházi úton elterjedt kifejezésnek tartom, de mivel nem egyházi term. technicus, eredete megírásától e helyen elállók. Megismétlem azonban (v. ö. e mű I. 1. 10.), hogy teljesen ki van zárva gör. kel. szláv eredete, mert itt állandóan és kivétel nélkül svétilbnik'b a szó (ó-bolg. evétilhnikh, mai bolg. sfetünik stb.). templom (ebben az alakban már a XV. században is, eredeti kifejezésünk egyház; latin emlékeinkben a kifejezés ecclesia, basilica a legrégibb időben); — lat. templilm (ol. tqnipio stb., KÖETING EtWb.). A haz. szlovénben templom is (Abecz. szlow. 1725-ből, o alapján magyar eredetű), a XVI. századi protestáns horvát iratokban tempal (TEUBER) a szó. A gör. kel. és róm. kath. szláv nyelvekben crhky, chram, kostel (v. ö. MIKL. Christl. Term.) a megfelelő kifejezések. V. ö. bazilika, eklézsia. testámentom, testamentum: szentírás; — lat. testamentum, ol. testamento, stb. A szlovénben és több róm. kath. szláv nyelvben testament a szó. A ca-horvátban tistament, tastament, test áment ala-