Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 25 A. szó több római katbolikus szláv nyelvbe is átment (v. ö. pl. -cs. réhola). rekviem (requiemes mise, NySz. mise szónál; Cz.-F. szótárában fekete mise is); — lat. requiem (az illető mise introitusa: Kequiem aeternam dona ei Domine stb.). A lat. sző több róm. kath. szláv nyelvben is megvan (v. ö. cs. rekvie, cernd mse, lengy. msza rekivialna stb.). A gör. kel. szlávban panichida (IIAHHX»M < gör. TravvD^íSs?), parastash (fiAQACTACk, szerb napacTOC < gör. írapáaraaic) és zadusnica (bolg., CANK. 107.) a rekviem neve. religio (NySz.); •— lat. religio (e róm. kath. szlávban is, v. ö. lengy. relía, religia stb.). A m. szó szabályos hangalakja *religgyó volna. remete. Erre a fogalomra az óbolg. emlékekben két kifejezés van ; az egyik pustynbnikb (noycT'MNkNHKk, ebből a szóitól: pus• tyni: iioyrr'MNH, v. ö. Assem. 145, 158, 165.), a másik oPhít»lbc&: orkiiik<\kn,k (Supr. 397, 402; rokon kifejezés: til'bpia&fpb, posthnikb). Ez a két kifejezés található a külömböző szerkesztésű gör. kel. szláv nyelvemlékekben és nyelvekben (or. nycTWHHMKL, OTL-mejiBHHKi), bolg. szerb nycTimiiK). A róm. kath. szláv nyelvekben ezek a kifejezések: lengy. pustelnik, cs. poustevník, pousteník, t. pústevník, osztr. szlov. puscavnik, pusávník, olaszf. szlov. pustinjak (lajbachi Letopis 1891:117.), dalm. horv., szerb, bolg. pustinjak, kaj-horv. puscenik, hazai szlov. puscavnik. MIKLOSICH HABDELICH szótárára hivatkozva azt mondja, hogy a szlovénben remeta az «einsiedler» neve (EtWb.). Mivel HABDELICH kaj-horvát író, a remeta-t kaj-horvát szónak kell tekintenünk, a mit BJELOSTUENEC szótára is remeta alakkal megerősít. A remeta szó azonban a ca-horvát glagolita irodalomban is előfordul (v. ö. MIKL. Lex. p.), s a legrégibb adat erre a remeta-ra. a XIV. századból való (v. ö. Starine VII. 75, a XV. században sűrűn előforduló szó, s rendesen pálos szerzetest jelent: red fratrov remett sv. Pavla prv. remeti», v. ö. SURM. Acta croat. 118, 129, 168, 191, 205, 249. stb.; a zágrábmeu;yei Remetinec pálos klastrom volt). Hogy e remeta dél felé Dalmácziában mily területen volt használatos, nem tudom eldönteni (v. ö. raguzai adat a XVI. századból GRCIC, Istorija 34. és MICALIA). Az a kérdés már most, hogy a kaj- ós ca-horv. remeta minő összefüggésben van a m. remete szóval, s mi a két szó eredete. Ha