Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417
A VOGUL SZÓKÉPZÉS. 453 detileg ez is kicsinyítő képző: sdykw halom: éakwér orom IV. 84. PL. — q,ti kedves: átér derült II. 337. (a jelentésváltozásra nézve v. ö. pos fény : poséy, posi kedves). — khomférü : khomérat természete II. 223. K. (de v. ö. GOMBOCZ: A vog. nyelv idegen szavai 12.) Talán ide tartoznak a mater, martér névmási képzések is. 11. -V9 -l. — Kicsinyítő képző: kát: k aiíayém kezecskéim 'III. 305. — kafíá III. 347. KL. •— tqrém: Polém-tqréml'é P. istenke II. 402. •— *ap : qplu apácskánk I. 68. — ön nagyságos: vojle-öle nagyságos állatocska III. 133. — *yunt : vit yuntei vízi hód IV. 207. FL. — nq,wél hús E. noul'KL., i.qulV. (v. ö. osztj. noga, nogo id. PATKANOV 92.) — pöy oldal: pöy/él lapoczka IV. 256. — pqyghwél III. 523. P. — pqykhwél IV. 87. KL.— nőt nők: netté asszonykák III. 402. (v. ö. nékwét). 12. -s, -s. — Vannak -s, -és, -és alakú képzők, különféle jelentéssel. Lehet, hogy eredetileg két képzővél van dolgunk, egy nomen possessoris és egy demin. képzővel. Az idetartozó példák nagy része homályos. A képzők -si és -ci alakban is találhatók. Ezek talán összetett, talán idegenből vett képzők. I. Nomen possessoris-féle: yqmés hoporcs III. 360. (tkp. domború, v. ö. yqmi arczra, hasra). — jqmés jó (v. ö. osztj. jém), jámés KL. — numds id. IV. 352. AT. — yard gyér: yarés takwés vékonyhavú ősz III. 106. -— pors-tqwép szemétcsomó IV. 179. FL. (*por?) —janés külön I. 161. jansés saját, külön I. 75. (alapszó?) Talán ide tartoznak: lémes ronda II. 238. K. — limié-tamis jékwi ringy-rongy táncz IV. 393. — limes limes jekwi id. IV. 389. L. — lipés puykél hajadon fővel I. 29. — mana puméú minő érdekes IV. 10. (v. ö. határozói -is, -és: tak erős: takes erősen III. 387. Mint feuperl. képző : mus kicsiny : musis legkisebb T. MUNKÁCSI, Vogul Nyelvj. 284. II. Deminutiv-félék: sq,w bőr: sq,wés medvehaj III. 225. EL. — tar gyökér: sim társém szívem gyökere IV. 424. — oq,mel mód I. 168. K.: oqméles találós mese IV. 395. K. omdíis id. IV. 401. T. — omalci mesécske IV. 401. T. (v. ö. GOMBOCZ, A vog. nyelv idegen szavai 7.) — utsi manó II. 416. (utpi ugató) — dpsi öcsiké 11. 21. fapSV-13. -t (-fit). — Demin. képző, szintén ritka, s a példák homályosak : lom darab: tujt-loqmtét hófoltok III. 345. KL. — voqntért vidra IV 397. K. (v. ö. vöntér id. 191.). Úgy látszik, e képző eredeti hangalakja -nt volt, mely még fenmaradt a köv. példában : sünt szád (sut id. IV. 87. KL.). 14. -rí. — Néha, különösen jövevényszavakban, egy a tőhöz nem tartozó -n mutatkozik ; lehetséges, hogy ez is demin. képző : yat zaj III. 293 : kaién kiáltás IV. 416. KL. — vy kallnil egy hangon IV. 403. T. — yj^rtyqn ölyv II. 42. — yq,rtyén id. I. 7. (v. ö.
