Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Tanulmányok - Szabó Dezső: A vogul szóképzés - 417
A VOGUL SZÓKÉPZÉS. 441 376. K. —Xu ^ a 7. 'r ' l °l félit %& l holló orrát dermesztő reggel III. 81. (v. ö. osztj. jelig hidegség, hideg PATK. 42.) — tuti áll: ulás tutit szék magasságú IV. 2. — tanéi áll: törés tanéit arasznyi magasságú IV. 87. KL. — őrsén tanéit arasz mélységű II. 228. K. — *tUi repül (v. ö. táali id. Sz. 137. tllémli id. I, 11. etc.) uj tilát joréy mám állatrepeső büszke helyem III. 419. ÉL. — *tüli: nay áném tült üniij sátánén ul cinéaln! te csak engem valami hozzáférhető nagy szerencsének ne tarts II. 188. III. Az igenév határozó: túlit titkon I. 69. (vájjon nem tüli + íoc. m 11. -s. — Egynehány -s'-képzős igenév is van, de nagyon lehetséges, hogy ez nem más, mint a már tárgyalt -s képzőnek változata. Igaz ugyan, hogy a denom. képzők közt is fogunk találni -s és -é képzőket. Kevés példa van rá: ali öl, vadász: ulá-aléé rénfogó IV. 389. L. — vit-aléém vízi fogó szerszámom IV. 238. — üni ül: ünié far IV. 425. — ünéim farom IV. 61. — potié rágalom (alapszó ?) — pili fél: piléé ti tqrétésté félelemmel kibocsátotta III. 523. P. —Utóbbi keletkezhetett a névszók analógiájára a határozói -éé, -ié raggal (v. ö. ták erős: takés erősen stb.). 12. -r? — Nem bizonyos képző. Egyedüli példa: posér ámp üzekedő eb IV. 426. De alapszavát ennek sem találtam. Eleinte idetartozónak véltem az anéér vagyon I. 121. szót is (az ansi ((habét » igétől. De a hangbeli eltérés miatt valóbbszínűnek tartom MUNKÁCSI magyarázatát, mely szerint ez a szó azonos az anéér « agyar» szóval. 13. -tál (-tül, -tél), — A -tal tagadó képző is azon képzők egyike, melyek igéhez és névszóhoz egyaránt hozzájárulnak. Használata a következő: I. A. képzett igenév jelzőül áll, a jelzett dolog tárgya (illetőleg szenvedő alanya) az igenévben tagadott cselekvésnek: rqwi közeledik, közelít: ne rqwtal lülV-pitü nőnek érinthetetlen szent fészek II. 205. PL. — sansi néz : né susstal jelpiy yqn nőnek láthatatlan szent király II. 362. — pili fúr : yum-nol pÚtal pat-ar férfi orra át nem hatolt sűrű hegyvidék III. 94. — *másiláti felölt (mási): khgm másilattál khatiy tqut férfitól soha fel nem öltött posztóruha IV. 252. K. — áriéi bír, szül: qnétal éiéém szűz magzatom III. 44. — *taHntéti megtölt (tciinti megtelik): ta-intettal sqwétkén telhetetlen bödönyöd III. 18. —yanéi ismer: yastal yam ismeretlen férfi III. 172. Itt említem meg a következő partitiv jelzői kifejezéseket: patitá martai jelpiy éárié feneke mérhetetlen szent tenger (v. ö. morti mér) I. 140. — joyti jut, elér: qplé joyttal pöul vége érhetetlen falu I. 171. K. — %§mti talál: áwitá yqnttal, surmá pánttal aywtés kwol ajtaja láthatatlan, tetőnyílása láthatatlan kőház IÍL 352.
