Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - X. 241

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 297 végül, hogy a lemki-k nyelvjárását kivéve a hangsúly a szó utolsó tagján van. A nagyoroszban sem ismeretlen a szó; DALJ szótára közli, hogy a nagyor. karacún (korocuwh) «halál» (v. ö. CMepTb, KOHeiri, THÓejiB stb.) értelmén kívül «téli napfordulat »-ot (cojraoBoponb) is jelent, a mi a gör. kel. kalendárium szerint decz 12-ike, a mi kalendáriumunk szerint decz. 24, illetve e században decz. 25. Az orosz szóra van egy XII. századra visszavezethető adatunk (v. ö. SREZNEVSKIJ, Drev. r. slov.: CTOHIIIÉ KC/& OCEMIIHA ^ÍKAÉIU .©TK fociiOKHHa AMH A© Kop©Y»©NA [do korocjuna] = ASBÓTH fordításában Nyr. XV. 169: Az egész sarjú vizes lett, kisasszony napjától karácsonyig meleg volt stb.), a hol az ó-or. korocjuwb nyilván a téli napfordulatot jelenti (v. ö. MIKL. Lex. pal. szerint: iejunium nativitatis Domini). A tót nyelv keleti, a kisorosz galicziai és magyarországi nyelvjárásain, valamint a nagyorosz nyelven kívül más szláv nyelvből a kracun ki nem mutatható. MIKLOSICH ugyan több művében forrás megnevezése nélkül állítja, hogy a bolgárban ismeretes szó a kracun (= nativitas Domini, dies natalis Jesu Christi, v. ö. Denkschr. XXIII. 186, XXVIII. 22, Lex. p., EtWb., Christi. Term. 23.). Nincs azonban az a bolgár népnyelvi közlés, a melylyel ez állítást igazolni lehetne. A bolgárban a karácsony kóleda (Per. Spis. 1882, Kn. 3:143, DÜVERNOIS), koledo (bolgár min. Sborn. XVI—XVII. 2. rész 7.), kóladú (CANK. 176.), kolada (hazai bolg. is), bozik (maczedóniai bolg., DÜVERNOIS, Ochrida, Sborn. XVI—XVII. 2. 40.). Ugyanitt a karácsony estéjét, decz. 24-ét kis (koleda)-nak, tehát kis karácsony-nak hívják (v. ö. málka koleda = decz. 24, DÜVERNOIS, manécko kóledo == decz. 24, Sborn. XVI—XVII. 2. 4, 43; egyéb kifejezések : hiAnik, b'bdni vecer, kí&dénijfa vécfor, MIKL. Christi. Term. 23, DÜVERNOIS, Sborn. XVI—XVII. 2. rész 4, 6, 23, 24, 34.), míg január elseje = nova gudina (hazai bolg. is), sveti Vasűija (v. ö. Sborn. XVI—XVII. 2,19.). A bolgárból tehát nem tudunk kimutatni egy kracun (= karácson) alakot. Mindazonáltal egy bolgár kracun esetleges meglételemellett a következő valószínűségek szólnak: a) Egy orosz író, AFANASJEV azt írja (Arch. IX. 694. ASBÓTH), hogy minden olyan bolgárt, a ki deczember 25-én születik, kracun-nak hívják. Az értesítésben nincs semmi idegenszerű; napok, ünnepnapok nevei