Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)

Tanulmányok - Thúry József: A XIV. századbeli oszmán-török nyelv - 148

A XIV. SZÁZADBELI OSZMÁN-TÖKÖK NYELV. 149 a Báznáme (sólymokról szóló könyv) czímű munka, a XIV. század közepe tájáról. Szerzője, MAHMUD IBN MOHAMMED EL-BAKDSINI, az egyik szeldsuk tartománynak, t. i. Mentesé-nek, Bardsin nevű városában lakott s ezt a munkáját a tartomány fejedelmének, Mohammed ben Mentesének, rendeletére fordította persából.*) — Ilyenformán elég bőséges anyag áll rendelkezésünkre, hogy részletesen megismerhessük az egykori szeldsuk-török nyelvet mind hang- és alaktani tekintetben, mind szókincsében. A szeldsukok után majdnem 200 óv múlva, a XIII. század első felében, költözött be szintén Közép-Ázsiából az a k á j i törzs, a melynek öt részre szakadása után egyik töredéke, t. i. az, a melyik a szeldsuk birodalomnak északnyugoti végvidékén, Brusza városa és a Szakaria folyó között, Kutahiától észak felé telepedett meg Szögűd környékén, nemsokára — Oszmán nevű fejedelme idejében — az oszmánli nevet vette föl. Bármily közeli rokonságban állottak is egymással a szeldsukok és a káji törzs — a mennyiben mindketten a nagy o g u z nemzettestből váltak ki — nyelvükön mégis egész világosan fölismerhető bizonyos fokú különbség, úgy hogy Kis-Ázsiában a XIV. század folyamán kétféle török nyelvjáráson beszéltek, melyek egymástól külön-külön alakultak ki s melyek mindegyikének megvolt a maga határozott és sajátos jellege. Ezt, a két különböző törzs nyelvében található bizonyos fokú eltérést már magából abból a körülményből is következtethetnénk, hogy az oszmánok ősei csak jóval későbben költöztek ki Közép-Ázsiából és így tovább éltek a keleti törökség kötelékében, mint a szeldsukok; s hogy beköltözésük után Kis-Ázsiában is egészen külön területen telepedtek meg, és csak lassankint terjeszkedtek ki a szeldsuk birtokokra, úgyhogy az egykori szeldsuk birodalomnak egész területe csak a XVI. század első felében, I. Szelim uralkodása idején, került a hatalmukba. — De nem szükséges, hogy ilyen következtetés útján jussunk erre az eredményre; mert a káji törzsből származott oszmán-törökség nyelvén is maradt reánk egy nagy terjedelmű nyelvemlék szintén a XIV. századból; s ha ezt összehasonlítjuk az imént felsorolt, szeldsuk nyelvű emlékekkel: egészen világosan áll előttünk mind a szeldsuk, *) Mindezekről 1. bővebben imént említett értekezésemnek 21—29. lapjain. t