Nyelvtudományi Közlemények 34. kötet (1904)
Tanulmányok - Goldziher Ignácz: Török szókönyvek a XI–XV. századból 129
130 GOLDZIHER IGNÁCZ. adat a török nyelv ismertetéséről nem török anyanyelvű emberek körében. Történelmi magyarázatát e könyv szerkesztésének a XI. században abban a befolyásban találjuk, melyet ez idő körül a khalifátus egész területén a török szeldsúkok gyakoroltak. Éppen úgy mint két évszázaddal ezután a mamlúkok uralkodása Egyiptomban és Syriában tette a török nyelv ismeretét kívánatossá, a szeldsúk szultánok szereplése ugyanazon eredménynyel járt a török nyelvismeret terjedésére a khalifátus keletibb részeiben. A Diván mindenesetre a törökségnek azt a dialektusát tárgyalta, melyet a mamlúk (kipesaki) törökség feldolgozója t ü r km e n i-nek nevez.*) HOUTSMA névtelenje után idősorban a THÚEYtól is említett ABÚ HAJJÁN török nyelvkönyve következnék.2 ) Ez a szerző a törökön kívül mindenféle egyéb idegen nyelv iránt is érdeklődött, a mi arab tudósnál abban az időben (XIV. század eleje) ritkaság számba ment. írt egy könyvet az aethióp nyelvről, melyet, úgy látszik, a habas (abessyniai) néven kívül jakhműr-nak is nevez ; az ember nem tudja miért. Perzsa szó könyvet is szerkesztett. A török nyelv iránt tanúsított érdeklődésben némely idősebb kortársával osztozott. 0 maga a török nyelv ismertetésében elődjéül említi tanítóját, MAHMÚD B. MUSZTAFA AL-DAURAKÍ aleppói tudóst (meghalt 1313-ban), kitől egy havaid liszán al-turk (A török nyelv törvényei) czímű tankölteményt említ.3 ) Ugyanebben az időben, ugyancsak Syriában, egy baalbekki kereskedő, kit életrajzírója egyúttal tudós theologusnak és kánoni jogtudósnak is magasztal, MOHAMMED B. C ABD AL-VELÍ AL-BA C LÍ (szül. 1246, megh. 1302) könyvet írt e czímen : al-'umdat al-kavíjja fi-llughat al-turkijja (az erős támasz a török nyelvre nézve).4 ) Alkalmasint üzleti utazásai vitték török földre, a hol a nyelvet magáévá tette és, tudós lévén, szabályokba foglalta. *) NyK. e. h. 366. L; THÚEY e. li. 52. 1. 2) Lásd czikkemet Zeitschr. d. deutschen morgenl. GeselLschaft XXVI. köt. (1872.) 772—774. 1. és v. ö. M. HARTMANN, DOS arabische Strophengedicht, I. (Weimar 1897.) 11. 1. 5. jegyzetét. 3) IBN HADSAR AL-C ASZKALÁNÍ munkája a hidsra VIII. századának jeleseiről (a bécsi cs. könyvtár kézirata, Mixt. 245. sz.J, III. köt. fol. 386». 4) AHMED IBN EEDSEB, a hanbalita tudósok életrajzai (a lipcsei egyetemi könyvtár kézirata, DF. 375. szám) fol. 176a.
