Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373

480 KICSKA EMIL. GULYÁS okosan beszél. Mert szent igaz, hogy ebben a mondatban: a róka a fölső lyukban volt, nem az a kérdés, hogy a róka volt-e, vagy nem, hanem az, hol volt. Erre a kérdésre felel meg ez a mondatrész : a fölső lyukban. Szent igaz, bogy ebben a mondatban: a farkas hússal él, nem az a kérdés, hogy él-e a farkas, vagy nem, hanem az, mivel él. Erre a kérdésre felel meg ez a mondatrész: hússal. Szent igaz, hogy ebben a mondatban : a kardot rozsda marja, nem az a kérdés, hogy a kardot marja-e valami, vagy nem, hanem az, mi marja. Erre a kérdésre felel meg ez a mondatrész: rozsda. A volt, él, marja igék tehát nem magukban, hanem annak a dolognak nevével együtt teszik az állitmányt, a melyre vonatkoznak. Lehet-e ennél okosabban beszélni? De azért a fölső lyukban, hússal, rozsda G-ULYÁS szerint még sem kiegészítők. Pedig a meghatározás szerint vagy kiegészítők ezek is, vagy a ravasz állat és a tied sem kiegészítők. A másik nevezőnek megismeréséhez nincs szükség ily tekervényes meghatározásokra s nem is erről a megismerésről van szó, midőn mondatbeli functiójuk szerint vizsgáljuk e mondatrészeket. Egyébiránt GULYÁS csak az egyszerű mondatban ismeri a kiegészítőt, se kiegészítő, se állítmányi mellékmondatot nem ismer. Szerinte alany a mellékmondat ebben: Vonakodásom oka | a&, hogy nem szeret más esze után járni a szamár. A grammatikusokat, úgy látszik, a mutató és igésítő szócska zavarja az állítmányi mellékmondat megismerésében. Nem csoda, mikor csak az azonrendti egyes szókat látják a mondatban. De ezen könnyű segíteni. A mit nem látnak a két mondatban (a teljes összetett mondatban), látniok kell a másfél mondatban. A D schema szerint ezeket a másfél mondatokat kapjuk : Dl. A képviselő úr (a ki derültséget keltett | e hasonlattal) 2. A képviselő úr (a ki e hasonlattal keltett | derültséget) 3. E hasonlat (a melylyel derültséget keltett | a képviselő úr) 4. E hasonlat (a melylyel a képviselő úr keltett j derültséget) 5. A derültség (a melyet e hasonlattal keltett | a képviselő úr) 6. A derültség (a melyet a képviselő úr keltett [ e hasonlattal). Helyet cseréltetve a mellékmondat tagjaival az F schema szerint ezeket a mondatokat: FI. A képviselő úr (a ki e hasonlattal | derültséget keltett) 2. A képviselő úr (a ki derültséget | e hasonlattal keltett) sat. Helyet cseréltetve a két főtaggal az A schema szerint ezeket a mondatokat: • v ,A1, (A ki derültséget keltett j e hasonlattal) a képviselő úr 2. (A ki é hasonlattal, keltett j derültségét) a képviselő úr