Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Kicska Emil: Mondattani egyenletek 373

MONDATTANI EGYENLETEK. 3^9 az állítmány (p) is. A különbség az, hogy az a, b, c szólások func­tiót cserélgetnek bennük. Igaz, hogy e mellett helyet is cserélget­nek, de nem a helycsere a fődolog ebben, hanem a functiócsere. A helycsere csak mellékes dolog ebben s mint az imént láttuk, nem is szükséges. Ebben a két mondatban: Vigasztaló pajtásom i a remény, Vigasztaló pajtásom | a remény, minden a maga helyén maradt s a két mondat mégis más-más mondat. Ellenben ebben a kettőben: Vigasztaló pajtásom | a remény, A remény | vigasztaló pajtásom, helyet cseréltek a tagok s a két mondat mégis egy mondat. Még világosabban láthatjuk a hat mondat különbségét, ha az a, b, c tagokat iskátulyáknak képzelve, azt vizsgáljuk, hogy van­nak egymásba foglalva. Három iskátulya belülről kifelé ebben a hat rendben követ­kezhetik egymás után : i. a: b : €, 2. b : a : c, 3. a : c : b, 4. c : a : b, 5. b : c : a, 6. c :b : a, általában p2 : s 2 : s, azaz belső, középső és külső iskátulya. A külső iskátulya természetesen nemcsak a kö­zépsőt foglalja magában, hanem ezzel együtt is külön is a belsőt is, de maga nincs másba foglalva; a középső iskátulya magába foglalja a belsőt s maga is másba van foglalva, a külsőbe ; a belső iskátulya nemcsak a középsőbe van foglalva, hanem ezzel együtt is külön is a külsőbe is, de magában nem foglal mást. Ha az egymásbafoglalásnak e különféle viszonyait — magába (azaz a maga tartalmába) foglalón az alanyt, másba (azaz a más tartalmába) foglalton az állítmányt értve*) —- mondatok képében fejezzük ki, akkor az A schema hat mondatából a következő három­három tagot kapjuk: 1. Derültség keltetett | e hasonlattal E hasonlattal élt | a képviselő úr Derültséget keltett | a képviselő úr, 2. E hasonlattal keltetett | derültség Derültséget keltett | a képviselő úr E hasonlattal élt ] a képviselő úv. 3. Derültséget keltett | a képviselő úr A képviselő úr élt | e hasonlattal Derültség keltetett I e hasonlattal. *) Az újabb logikusok megfordítva az állítmányt értik a magába (azaz a maga kerületébe) foglalón s az alanyt a másba (azaz a más ke­rületébe) foglalton. De én a könnyebb megérthetés kedvéért AiusTOTELESt követem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom