Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)
Értesítő - Irodalom - 273
SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 341 Élse, Élzse, ölzse: Marg. Leg. 151: «Vala némely penitencia tartó kynek vala neve evlse. es vala nemet»; — a szó a nérn. Elsa, Else, Hsa, Ilse (TETZNER, Namenbuch, Elisabeth alatt) mása (v. ö. El£a, SÜEMIN, Acta croat. 227. 1., kaj-horv. Jalsa, 1823-i varazsdi kalendárium). Lásd részletesen Erzsébet alatt. ? Embel: 1171: Embel (házi szolga neve), 1080: Embel (mansio neve); — azt hiszem, hogy az .Emfrrih (v. ö. Imre)-ben levő Emb-nek -l- kicsinyítő képzővel való alakja. Az -mb-: -mm-mé való assimilácziójából azután Emmel (v. ö. Emmel Tielmann keresztnevét, s lásd FÖRSTEMANN, Alth. Namenbuch, Antal alatt). ? Emel: 1086 : Emel (mansio), u. o.: in predio quod uolgo dicitur Emel; — e szó lehet a ném. Ernest, Emst -l- kicsinyítővel ellátott beczézett alakja. Hasonlót azonban nem tudok közölni forrásaimból. Az 1055-itih.al.levélben levőErneus-i(«$ignumEmei comitisw; v. ö. GUDEN 1079-i oklevelében: Szella filius Herney, az írás FÖRSTEMANNnál: Emest és Hernest, Hernust, más adatot láss Oki. szót.) talán szintén .Ernó'-nek lehet értelmeznünk, s nem Irenaeus-nak, mert Irenaeus nyelvünkben Erénye (v. ö. Szent-Erenye kolostor, JIREŐEK, Christ. El. 10, 97.) és Ireneus (v. ö. Marg. Leg. 192: zent jreneufnak monoftoraban). Megjegyzem külömben, hogy a szlovénben Jer nej is van, a mely tulaj donkép Irenaeus (MIKL. Vergl. gr. I*. 334.), ma Bertalan-t jelent. V. ö. Herneus, Erénye. F erén ez : XI—XII. századi anyagunkban e név nincs meg; Szent Ferencz szerzetének az elterjedésével a XIII. század után terjedhetett el nálunk, mint keresztnév; a névnek azonban magyarul mindig Ferencz volt az alakja (v. ö. Münch.-k. naptári rész okt. 4. Ferenc; Marg. Leg. 41, 102: zent ferenc zerzetybevl, Péld. k. 37 : zent ferenchnek, Apóst. mélt. 55. 1.: zent fferenczh és Oki. szót.); — a szó a ném. Francio (= franc, frank) umlautozott alakja (v. ö. ném. Frenko, Frenkin, Frenekin, Frenehin, FÖRSTEMANN, Alth. Namenbuch I. 413.); KiscHnél (Festgabe der Stadt Bistritz 13. 1.) találunk Frentz alakot is (a budap. tud. egyet. 1901/2-i hallgatói közt van Frentz nevű is, v. ö. Almanach). A szláv Brankovic- ok szintén ide való példák. Ugyancsak a ném. Francio-bői való volna (v. ö. Turul X. 96.). Franczika, Szent László udvari káplánja, ha helyes volna FRAKNÓI (Szt. László lev. a montecasinoi apáthoz, 10. 1., később bácsi érsek) állítása; az oklevélben ugyanis Fancica van, s ez