Nyelvtudományi Közlemények 33. kötet (1903)

Tanulmányok - Halász Ignácz: A magyar szófejtés és történeti fejlődése - 1

A MAGYAR SZÓFEJTÉS ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE. 23 fölfödözni vélte, hogy a magyar nyelv keletnek igaz szülötte, e szerint mind a sémita, mind a jafetita nyelvekhez sok tekintetben hasonlatos, egyszóval majdnem minden ázsiai nyelvvel, a héberrel, khaldeusival, Szíriáival, ethiopiaival, arabbal, mongollal, perzsával, kurddal, grúzzal és törökkel, a melyekkel alkalma volt megismerkedni, többé-kevésbbé rokon. Fölveszi még a czigány, a pehlevi, a hindostani, mandsu, tatár, malabár stb. nyelvet. Ezt a nézetét fejtegeti az «Über die Áhnlichkeit der hungarischen Sprache mit den morgenlándischen» Lipcsében 1796-ban megjelent munkájában. Nem akar azonban benne teljes hasonlító munkát adni, hanem csak a magyarnak az említett ázsiai nyelvekkel való legföltünőbb hasonlatosságait v. eltéréseit érinti. Bizonyítókai három irányúak: 1. a nyelvtani szerkezet; 2. a szókincs; 3. a szószerkezetek és szólásmódok egyezése. E szerkezetben egymástól anynyira külömböző nyelvek hasonlítása természetesen nem járhatott kellő eredménynyel, hisz a hasonlítás oka csak az volt, hogy keletiek, de azért BEREGszÁszi-nak mégis nagyok a tudományos érdemei. Tévedés mindenesetre, hogy müvében a szöveg között rokonságot hangoztat, de ha tekintetbe veszszük, hogy ebben a korban a nyelvrokonság fogalmával még nem voltak tisztában, és hogy BEREGSZÁSZI munkájának czímében csak hasonlóságról (Áhnlichkeit) beszél, lehetetlen tőle elismerésünket megtagadni. Az ő rendkívül széleskörű nyelvismeretének és éléslátásának köszönhetjük azt a fölfödözést, hogy a magyarban számos szó van, mely a legkülömbözőbb keleti nyelvekben is föltalálható. 0 volt az első, a ki a török, a mongol, tehát az ural-altaji nyelvekkel részletes hasonlítást űz és a ki perzsa és kaukázusi elemeket mutat ki nyelvünkén. Ez a sok egyezés ugyan nem rokonságnak a jele, hanem annak, hogy a magyar nemzet valamikor ezen népek ül. e népek néhányának a szomszédságában élt és úgy vett át tőlük egy sereg szót. Ezek közül sok van, melyeket] a laikus is fölismerhet első pillanatra azonosnak v. rokonnak. Török árpa = árpa, arslan = oroszlán, alma = alma, ana, ata = anya, atya, öküz = ökör, bugha = bika, buzdogán = buzogány; csader = sátor, csók = sok, dengiz = tenger, sóba = szoba, tauk = tyúk, tulman — dolmány, kapu, majmon = majom, deve = teve, sinek = szunyok, kajszi = kajszi, szakái, ibrik, bazár = vásár, balta, jel == szél (wind). Összeállítja továbbá a mongolból: alema = alma, arslan = oroszlán,