Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 65 valók voltak s a kik a legenda szavai szerint jól beszéltek «szlovénül)). A Vita Methodii czimű legendában a császár azzal okolja meg választását, hogy azt mondja: ü'ki KO i6CTd CÍAO^NANHHA, M CÍAO^N^MÉ KkCH YHCTO C A 0 E 4v H k C K 'k! KÍCr

k,/\OytOTk = VOS estis Thessalonicenses, Thessalonicenses autem onines pure slovenice loquuntur (JAG. Zur Ents. I. 7.). CYRILL és METHOD tehát jól tudtak YHCTO CAOK*kHkCK'ki = pure slovenice. Úgy látszik, hogy CYRILL és METHOD a magtik nyelvét slovénhskyj, azaz szlovén nyelvnek nevezték. Ezt bizonyitja a CYRILL- meg a METHOD-legenda, ezt Joannes exarcha bulgaricus, s néhány más régi emlék (v. ö. SOBOLEVSKIJ: Drev. cerk. j. 11.). Ebből azonban nem következik, hogy a szláv apostolok nyelve a mai értelemben vett szlovén nyelvhez állt volna legközelebb, vagy hogy éppen mai értelemben vett szlovén nyelv lett volna. A szláv nyelvtudományban ismeretes dolog, hogy slovénhskyj jqzyk'b-nék hívták nyelvüket egykor a régi novgorodi oroszok is, a kik a Pov. vrem. léte szerint CAOKÍÍHÉ nép voltak (egyes szám : CAOKrknHN'k, v. ö. LeTOPist po Ipatskomu spisku, szójegyzék alapján, és SOBOLEVSKIJ : Drev. cerk. sl. j. 11.). A régi Slavonia, a magyar Tótország lakói a Dráva és a Száva közt még a XVI. században és a XVII. század elején is szlovenszki-nek hívták nyelvüket. A magyarországi tótok ma is slovensky beszélnek; a morvaországi szlávság közt ma is vannak «nárecí slovenské» = tót nyelvjárások, s az e nyelvjárást beszélő emberek a slovácky mellett síovensky-nek is hívják nyelvüket (v. ö. BARTOS : Diai. mor. I. 3.). A magyarországi és az osztrák örökös tartományokbeii vendek ma is sdovenszkí-nek nevezik nyelvüket (v. ö. KÜZMICS : Nuovi zakón, előszó, önmagát pedig sloven, többes slov&ije). De nem volt ismeretlen e kifejezés Dalmácziában sem; egy ragúzai író azt mondja, hogy uslovinski jezik» az a nyelv, a melyen ír (v. ö. ÁSBÖTH: A szláv szók a magy. nyelvben 6.). Megvolt a kifejezés Maczedóniában is, s nem jelentett a szó soha egyebet, mint egyegy szláv nyelvjárást, de hely szerint más-más, össze nem tartozó szláv nyelvjárást (v. ö. JAGIC : Zur Ents. 1.117.). Nagy a valószínűség, hogy a IX. és X. században a mai bolgár, még pedig a maczedóniai bolgár szlávság nem nevezte még nyelvét bolgárnak, mert e korban a mai bolgárság nem volt még tiszta szláv (v. ö. JAG. Zur Ents. I. 59, II. 32.). Ha mi tehát azt olvassuk, hogy CYRILL és METHOD nyelve slovénhskyj, slovéiihsk'b, vagy hogy KOSTISLAV IVKH A:-IW Nyelvtudományi Közlemények XXXII. 5