Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 445 szláv népeknél jelent olasz-t, a melyek az olaszsággal közvetlenül nem érintkeznek. S ez a jelentése a szláv szónak kétségtelen német jelentés. Az osztrák németek Karintbiában Wálsch-n&k hívják az olasz t (v. ö. Li-.x. Kárn. Wl>., SCHMBLLER BWb.: lualh, ivalch alatt), PESTI GÁBOR Noinenclaturájában az olasz szavaknak oszlopczime állandóan icelseh. A középkorban a felnémetek állandóan waih ok­nak hívták az olaszokat (v. ö. pl. 1309 bői HORNECKI OTTOKÁR kró­nikája: von iralhischer art, luelliirch. VOLF, Kiktől tanult a magyar írni-olvasni? 75. 1.), s e használat ki van mutatva a VIII. század óta (v. ö. walhő-land, MÜLLENHOF, DA. II. 279, IV. 100.). Fentebb azt állítottam, hogy az olasz-szol egy tőből fakadt az oláh is, s az is, ez is szláv közvetítéssel került nyelvünkbe. Az óbolg. nyelvemlékekben ugyan nincs szó az oláh-okról, de egyéb emlékek alapján el tudjuk dönteni, hogy az oláh milyen úton jutott nyelvűn kbe. Említettem, hogy az összes szláv nyelvekben megvan a vlach, vlah szó, az is bizonyos, hogy a szó a németből került bele a szláv­ságba, s eredetileg a szlávban is általában azt jelentette, a mit a német szó, a IX—X. században azonban a szláv nyelvekben meg­volt a kettős jelentés, meg pedig az, a melyik a magyarban is meg­van (v. ö. JIRECEK, Die Bomanen in den Stádten Dalmatiens, 35,41, 102.. 1.). A szláv nyelvek egy részében olasz-t, más részében oláh-otf illetve először balkán félszigeti rómait jelent. Nyelvtörténeti vizsgá­lódás és a mai használat alapján a következőket mondhatjuk: AJ Vlah = oláh, szláv alapnyelvi volh?>. a) or. BOJIÓXT. (gen. BOJióxa): oláh, előfordul a Létopisb po Ipát. 2, 3, 0, 14. 1., u. o. 2.1.: BOJiomcKaa seiua = Oláh föld, -ország, Ma ugyanígy: BOJióxt = oláh | kisor.: B Ó JI O X, BOJIÓIIIHH = Wallaohe, Rumáne (ZELEOHOWSKI) ; e kisor. vólcch hangsúlya miatt lengy. kolcsönvétel (v. ö. Ü7.). p) bolg. vlah, vlach (többes: vlási, CANKOF Gram. 1, 19. 23.), BJiaxt: BOJOXIJ, MOji^OBaHHHT. (KARAVELOV: Pamj., DUVERNOIS), Vlasko = mmden terület, a hol oláhok laknak (DUVERNOIS). 7) szerb: vlah (gen. vlaha) : 1. oláh (v. ö. \ UK, CVIJIC: Na«eL srp. zem. I: béli vlasi, kucoclasi stb.); 2. Boszniában és Hercze­govinában a szerbek gör. keleti szerb testvéreiket r/a/z-oknak hív­ják (VÜK), ugyanígy Baguzában (v. ö. BAD CXXXVI. 227.) bár­milyen nemzetiségű gör. keletit; Novi-Zengg vidékén a horvátok vlah-mik hívják a gör. keletieket, a kik a hegyek közt laknak; 3. Dalmácziában a róm. kath. morlacco k önmagukat vlah-oknak hívják (v. ö. VÜK, MICALIA, VOLTIGGI). A szerb nyelvemiekekben vlah = unterthan, hirt, ugyanígy a horvát tengerparti gla»olicza oklevelekben ^SURM., DANICIC, Bjec., NOVAKOVIC: Zakón St. Dusana). 8) A tengerparti horv. nyelvben vlah, vlaha (NEMAN. I. 309.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom