Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

432 MELICH JÁNOS. Van azonban az óbolg. nyelvemlékekben egy /irfcf \knmut == médbnica szó, csakhogy ez nem m<-dertcze'-t, hanem «rézpénz»-t jelent. A Cod. Supr. 244. lapján olvassuk : CKHÍÍHAT'K TpkAVk j\,tCAT(i\\u. /wk^kHHUK == oo[i'f(öv^aíooi Tptáxovta ápYopíoií (v. ö. a fordításra MIKL., Lex. pal. rklffetHITH alatt); itt a médbnica = «apYüpíov, rézpénz». E médbnica: «rézpénz» az óbolg. nyelvemlé­kek régibb szerkesztésében nem fordul elő ; a régibb szerkesztésű emlékekben Apar/vu (Spdcxp;), Tp'KY'KTk, AÉIITA (== gör. XSTTTÓV, V. Ö. Arch. XV. 352. = magy. emlékek közül Müneh. k.-ben: Márk XII. 42, Luk. XIT. 59: akcsa) a «rézpénz» neve. Az ujabb szer­kesztésű emlékekben azonban médbnica a «rézpénz* neve. s ezt találjuk a középbolgár (v. ö. JAG., Zur Entst. II. G9, 70, Dobrom. II. 7, Starine XXIX. 179, LAVRovnál: médnjaska = rézpénz) és az orosz evangéliumokban (v. ö. AMFILOCHIJ III. 2. 97, SREZNEVSKIJ: Materialy), valamint a szerb emlékekben (v. ö. DANIŐIC : Bjecnik : /irk,vfcNH".<* : Xs7iróv, MIKL. Lex. pal., szótárak közül MICALIA : mje­denica: nummus). Az egyházi szláv nyelvemlékekben tehát médbnica — rézpénz. A médb (= érez, réz) azonban közszláv szó, nagyon köny­nyen megeshetik, hogy belőle egv «rézből készült» dolognak az elnevezésére származékot képeznek. Az orosz emlékekben SREZ­NEVSKIJ (Materialy) szerint medjanica — pelvis, •jan'b (= én^J-nal képezve a médb-ből, a mely képző «anyagnevekből)) mellékneveket alkot; ez az orosz alak nem óbolgár (MIKL. Lex. pal.), hanem egy­házi orosz alak, s tulajdonkép «rézedeny» a jelentése (DALJ, MITRÁK). - Vannak azonban szláv bibliafordítások, a hol a m. medenczé­nek hasonló hangtestű és jelentésű szó felel meg. A párhuzamos helyek ezek: 1. Ján. XIII. 5: Münch.-k.: a' medencébe = XVI. száz. szlov. DALMATJN: V' eno medenizo, dalmát, XV. századi spalátói Bernát­féle evangélium: u midewcii, csa horvát XVI. századi TRUBER féle fordítás: v midenicu, t. do rned'enice, kralici-cseh: do medenice, lengy. do miednice. 2. Jeremiás LII. 19: Károlyi: msdencze'kH, Tarkányi: meden­cze = XIV. századi isztriai horv.: medsniee, DALMATIN : medenice. Ez összeállítás újból azt tanúsítja, hogy a bolgárban a me­dencze nem A\'k,Y,unmi,a, Avk,vkMH, V*. A bolgár bibliafordítások közt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom