Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

428 MELICH JÁNOS. riegel, rézu: riegel (v. ö. CANKOF, Gramm. 158, 203, DUVERNOIS: rézé: retesz). Föltenni, hogy a szó meglett volna e nyelvekben, teljesen meddő okoskodás, mert sem a nyelvtörténet, sem a mai nyelv ez előfordulást nem igazolja. A szláv nyelvekben előforduló retez szóról MIKLOSICH (Lex. pal.) ezt írja: «peregrinum esse videtur respondens vocabulo cuidam germ. in -ing exeunti». Ez állítás meg van ismételve Denkscbr. XXVIII. 13, Archív XV. 492. lapokon. A szabályos megfelelési! szláv alakok csakugyan a mellett tesznek tanúságot, hogy az alapalak *rét%g%, réte_zh volt (v. ö. Sitzungsber. CXIX. 238.). A megfelelő germán szót azonban mind ez ideig nem sikerült megtalálni. Nyelvtörténet és a mai előfordulás tehát azt vallják, hogy a m. retez csakis valamely északi, s semmi szín alatt sem délszláv nyelvi átvétel. Nézetem szerint csehtót. Térképen feltüntetve ez átvételt, a következő képet kapjuk: (3) Láncz. A m. I ncz-nok megfelelő szót a bibliafordítások közül a szerb, hazai szlov., lengyel és kisor. fordításokban találtunk; a mai földrajzi elterjedés már most a következő: 1. Szlov. lánec (gen. lánca: ketté, PLETERSNIK, Tane^.), hazai szlov. lancz (KOSSITS: Magy. vend gramm., Luth. 15.), láncz (saját