Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 419 Király. Nincs szláv nyelv, a melyben király szavunknak -megfelelő szó ne élne [v. ö. alapalak : *korljh, *korlh, or. Kopojib, kisorosz králh is, Pisk. 55, lengy. kről, cseh kral, t. králj, hazai szlov. kráo (KÜZM. Máté I. 6.), osztr. szlov. králj, szorb kral, kral', szerb králj, kralja, horv. kral, ca-horv.: králj, kralja (NEMANIC I. 376, 377.), bolg. kral CANKOF, Gram. 15. 140. és az egészre Denksch. XXVIII. 23, Arch. I. 407, XV. 488, VONDR. Altk. gr. 46.], s így könnyű rámondani, hogy hiszen ma is megvan a szó a bolgárban, miért ne lett volna meg a IX., X., XI. században. S én mégis arra vállalkozom, hogy kimutassam, hogy a mi király szavunk nem lehet bolgár eredetű. Okaim erre a következők : 1. Az óbolg. evangélium-fordításokban a m. király, lat. rex szavaknak kivétel nélkül ii^capk = césarh a megfelelője (v. ö. Cod. Mar. index alapján), ugyanitt ii/kcapHii,A (= césarica) = királyné, regina (v. ö. Luk. XI. 31. Máté XII. 42.), u/kcapiiCTKe, H'kcapkCTKHe (= césarhstvo, césarhstvije) = regnum, ország, n'kcapkCTKOKdTH (= césarhstvovati) = regnare, országiam (Münch.-k. Luk. XII. 32. stb.). Ezt találjuk a zsoltár-fordításokban (v. ö. Psalt. sin.: II. 2, 6, V. 3, XVII. 51, XIX. 10, XX. 2, 18, XXI. 29. stb.) és a többi óbolg. nyelvemlékben is. Ugyanez óbolg. emlékekben a m. császár-nak Kfcapk, Kfcapiv (= Kesarh, Icesan) a megfelelője (a helyekre v. ö. Cod. Mar. index). E kifejezéseket, azt hiszem, semmi sem világítja meg jobban, mint a Cod. Supr. következő helye (326. 1.): HÉ H/WATÉ AH n.'fccapd p/isirk KBcapa = «nincsen-e királytok császárotokon kívül ?» Az óbolg. nyelvemlékek tehát azt vallják, hogy óbolgárul a «király» = césarh, a «császár» pedig ícesarh, Resari,. Semmiféle óbolg. nyelvemlékben azonban kralh szó elő nem fordul. 2. A bolgár fejedelmek a IX—XIII. században nem hivatták magukat kralh-oknak; a görög íróknál (CONSTANTINUS PORPH., BORIS, SYMEON) áp^wv-ok, míg a görög császár $aai\súq. A latin kútfőkben «princeps» (v. ö. Honfogl. kútfői 355, 359.) a nevük, míg a byzanczi császár «imperátor» (v. ö. Starine XII. 211—218.). Csak egy pápai levélben van BORIS «rex»-nek nevezve a czímben (v. ö. 872-ből VIII. JÁNOS pápa: Michaheli regi Bulgária?), de tudjuk a görög forrásokból, hogy valójában «áp^íov princeps» volt, s 27*